A karácsonyt megelőző utolsó teljes hét még érdemi eseményekkel szokott kecsegtetni, ezt követően már a befektetők is csak ajándékokat vesznek, részvényeket alig. A forgalom nagy részét az intézményi befektetőknek és a spekulánsoknak köszönhetjük. Az utóbbiak számára már csak azért is izgalmas időszak ez a mostani, mert ilyenkor általában megcsappan a forgalom, és növekszik a volatilitás. Márpedig ez a szó muzsika a daytrader, vagyis a nagy tőkeáttétellel napon belüli jelentős árfolyammozgásokra vadászó spekuláns fülének.
Mit tartogat még 2003?
Talán meglepő, ha azt állítjuk, hogy az év legforgalmasabb napja még előttünk áll. Pedig általában a legnagyobb forgalmat éppen december 30-án vagy Szilveszter napján bonyolítják, ugyanis sok befektető átköti a papírjait, hogy beállítsa a bekerülési árfolyamot vagy az év végi értékelési árfolyamot. A befektetők nagy része azonban már a fa vonzásában van, ezért nem várható kirobbanó izgalom. A tőzsde lélekben csak januárban nyit ki újra.
A kialakult kép szerint az alapkezelők, pénzemberek ülnek egy elegáns irodában, bőrfoteljükből szemlélik a futó árfolyamokat, gondolkodnak, és hivogatják a brókerüket, hogy most ezt vegyen, azt meg adja el. Nos, a december a legalkalmasabb időpont, hogy kissé árnyaljuk ezt a képet. Az alapkezelők nem a saját pénzüket kezelik, nekik is vannak ügyfeleik, és ezeknek az ügyfeleknek be kell számolni teljesítményükről az év végén.
A december bizony a jelentésírás és beszámolókészítés unalmas és fárasztó hónapja. A részvényalap-kezelőknek ezúttal nem lesz nehéz dolguk, a húsz százalék körüli idei hozam ki fogja elégíteni a befektetők igényeit. A kötvényeseknek már egy kicsit izzasztóbb feladat jutott, hiszen azt kell megmagyarázni, hogyan lehet negatív hozamot elérni kötvényeken.
Balkáni kaland
Érezhető volt egy várakozás a piacon, hogy az idén elmarad egy jelentős decemberi rally. Ennek oka, hogy a részvényesek már megszerezték az idén a „bónuszukat”, ezért nem mernek jelentősebb mozgásokat végrehajtani. És valóban leült a piac egy kicsit a hétre. Makroadat nem érkezett, és a vállalatok közül is egyedül az OTP albán kalandja válthatott ki érdeklődést. Ez a kis kiruccanás nem hozott sok sikert, habár a dolgok jelenlegi állása szerint csak az egyik fejezet zárult le a történetben, de még nem írták rá az OTP-sek az aktákra, hogy „The End”.
Történt ugyanis, hogy ismét megízlelhettünk egy csipetnyi Balkánt. Az OTP értékelése szerint az albánok az ajánlatok befogadása után akartak változtatni a játékszabályokon, és miután a magyar bank nem bent ebbe bele, az egyedüli vetélytárssal, a Raiffeisennel kezdték meg az albánok a végső tárgyalásokat. Tették ezt annak ellenére, hogy a hírek szerint a magyar bank mintegy 20 százalékkal többet, 119 millió dollárt kínált az Albán Takarékpénztárért, az OTP helyi megfelelőjéért. Az albánok szerették volna elérni, hogy az új tulajdonos viselje az átadás-átvétel és a szerződéskötés közötti idő alatti kockázatokat és esetleges veszteségeket. A hírek szerint a bank értékének körülbelül ötödét kitevő tárgyi eszközök egy része is hiányzott, az alkalmazottak egy része ugyanis már „privatizálta” a bankot.
Szabályok, amelyek nincsenek
Az albánokat az sem zavarta, hogy a Raiffeisen mintegy fél órát késett a beadással, ami automatikus kizárással jár. Sőt, a végén még attól is sikerült eltekinteni, hogy az érvényes szabályokat betartsák, az ajánlat ugyanis leszögezte, hogy apportot nem fogadnak el. Az osztrákok ajánlata azonban mégis 95 millió dollárról és a 31 millió dollárra értékelt koszovói bankról szólt. Itt érdemes megállni egy picit. A hír hallatán, hogy az osztrákok 126 millió dollárt ajánlottak, egy kicsit úgy érezhettük magunkat, mintha a Való Világ nézőinek tekintenének minket. Az árba beleszámítani azt, amit én adok saját magamnak (?), hiszen az albán bank 100 százaléka a Raiffeisené lesz és ebbe apportálja a koszovói fiókot.
A legfrissebb hírek szerint ezt még az albánok sem vették be, mert az OTP felhívta a figyelmüket arra, hogy ez azért még a Balkánon is durva. Az albánok így kérték, hogy módosítsa ajánlatát az osztrák fél. Tehát még három nappal a végleges és kötelező érvényű ajánlat beadása után is módosítgatták az osztrákok az ajánlatukat. Kaphattunk egy kis ízelítőt az albán országkockázat fogalmából. Most, hogy már egy kicsit más a leányzó fekvése, nem is biztos, hogy mindenáron sietni kell a Balkánra.
