Belföld

Az adókönnyítés ígérete – interjú László Csabával

Az átlagkereset kétszeresére emelnék a felső adókulcshoz tartozó sáv alját - nyilatkozta a Figyelőnek László Csaba, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) pénzügyminiszter-jelöltje.

Köztisztviselői ténykedés, majd két és fél évi bankárkodás után most először vállal politikai szerepet. Mit jelent ez az Ön számára?

– Nem tagadom, hogy a pénzügyminiszteri poszt, amelyre az MSZP engem jelölt, politikai szerepvállalást is jelent. De úgy látom, a párt programja szakmailag is vállalható.

LÁSZLÓ CSABA 39 éves, tizenhárom éven át különféle beosztásokban a Pénzügyminisztérium munkatársa volt, 1995-től a költségvetésért felelős helyettes államtitkár, 1998 nyarától 1999 májusi távozásáig közigazgatási államtitkár. A Kereskedelmi és Hitelbank Rt. vezérigazgató-helyetteseként a pénzintézet és az ABN Amro integrációjának lebonyolítását irányította. Február 19-ével kilép a K&H Banktól.

Változtatnak-e a Pénzügyminisztérium (PM) státusán, ha kormányra kerülnek?

– A kormányzati munkamegosztásról még korai lenne beszélni, de alapvetően a PM lenne a gazdaságpolitikai centrum a kormány munkájában. A tárca ma is ellát gazdaságpolitikai feladatokat, de nem első és egyértelmű felelőse ennek a területnek, amin változtatni kell.

Tartható-e az idei büdzsé?

– A költségvetési törvényt módosítani kell. Először is azért, mert egy teljesen más inflációs pálya feltételezésével fogadták el 2000-ben, mint ami megvalósult, s ez több tízmilliárdos eltéréseket okoz a bevételeknél. Másrészt pedig vannak olyan elemei a programunknak, amelyek már 2002-ben intézkedéseket igényelnek: ilyenek lehetnek például a nyugdíjakat vagy a mezőgazdaságot kedvezően érintő lépések.

Mekkora az államháztartás valóságos hiánya, és milyen mértéket tűznek ki célul a következő kormányzati ciklusban?

– A hivatalos módszer alapján a hiány 2001-2002-ben a GDP 3,2-3,3 százalékának felel meg. Az Európai Unióban (EU) alkalmazott módszer alapján 5 százalék körüli a deficit mértéke. Az utóbbi módon mért hiányt 2006-ig 2,5 százalék alá kívánjuk szorítani. Erre van lehetőség, hiszen az infláció várhatóan tartósan 5 százalék alatt lesz, ezért az állam adósságszolgálati terhei a GDP 1,5-2,0 százalékának megfelelően mérséklődhetnek a következő négy év alatt.

Mit jelent az MSZP-kampányban ígért adómentes minimálbér, és mit szándékoznak az ellen tenni, hogy az átlagbér a legmagasabb kulccsal adózik?

– A személyi jövedelemadózásban úgy állapítjuk meg az adójóváírást, hogy a minimálbér mértékéig ne kelljen fizetni adót. Azt is tervezzük, hogy az adókulcsokat a következő években fokozatosan 13/25/40 százalékra mérsékeljük a mai 20/30/40-ről. Minél hamarabb szeretnénk elérni, hogy az átlagkereset ne a felső kulccsal adózzon, a felső kulcs az átlagkereset kétszerese körül lépjen be. Az árfolyamnyereség adóját eltöröljük.

Mit terveznek a Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB)?

– Két dolgot szeretnék különválasztani egymástól. Az egyik az említett célkitűzés, hogy 2003-tól már olyan költségvetésre térjünk át, amely megfelel az Európai Unió (EU) metodikájának. Ez önmagában nem igényel szervezeti, feladatbeli változást az MFB-nél, hanem csak azt, hogy a banknál folyó közkiadásokat az államháztartáson belül tartsuk számon. Másrészt az MFB-nek sokkal inkább az EU-csatlakozást szolgáló koordinálással, az ezzel kapcsolatos feladatok ellátásával kell foglalkoznia, fejlesztési forrásokat kell kihelyeznie a banki óvatosság szabályai szerint, és meg kell szabadítani a költségvetési feladatoktól, olyanoktól, mint például a futballpálya-építés finanszírozása. Az, hogy az MFB az állam nevében hitelfelvevőként jelent meg az európai kötvénypiacon, gyakorlatilag az adófizetők pénzével való pocsékolás. Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot is, hogy az MFB privatizálandó társaságokat vesz át az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-től.

Mit tart fontosnak az államháztartási reform terén?

– Folytatni kell a nyugdíjreformot. Visszaállítanánk a törvény eredeti, 8 százalékos magán-nyugdíjpénztári befizetésre vonatkozó előírását. Az egészségügyben krónikus az alulfinanszírozás, javítani kell az itt dolgozók kereseti viszonyait és a kórházak anyagi helyzetét is. Meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek között az intézmények hatékonyan működhetnek, és nem termelődik újra az alulfinanszírozottság. Hangsúlyozni szeretném: mi az államháztartási törvény (áht.) előírásainak megfelelően kívánunk dolgozni. Az elmúlt két-három évben történtek olyan törvénysértések, amelyeket utólag, a zárszámadásban vagy az áht. módosításával legalizáltak. Gondolok a 2000 végén megmaradt pénzek letéti számlára helyezésére, az egyedi kezességvállalási keret túlvállalására, vagy annak az alapelvnek a megsértésére, hogy az általános tartalék csak előre nem látható és váratlan eseményekre használható fel. Nem felel meg a törvény szellemének a költségvetés év végi, utólagos módosítása sem – ez sajnos az én államtitkárságom alatt is megtörtént, nem is volt jó a lelkiismeretem akkor.

Milyenek a gazdasági növekedés kilátásai?

– A magyar gazdaság növekedési potenciálja, úgy vélem, valahol 5 százalék körül van, nemrég a jegybank elnöke is hasonló becslést adott. Az EU-csatlakozás időszakában, és az azt követő néhány évben ehhez még hozzáadódhat további 0,5-1,0 százalékpont, így 5-6 százalékos növekedést tűzünk ki célul. Az idén még nyilván a lassulás időszakát éljük, de nagyon remélem, hogy az év második felében a nemzetközi konjunktúra erősödik, és 2003-ban már – az új kormány növekedést segítő intézkedései eredményeként is – 4 százalék feletti növekedés lehet elérni. Emellett 2002 végéig világossá kell válnia, hogy közeleg az EU-csatlakozás, és ez felgyorsítja a működő tőke beáramlását.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik