A magyar gazdaság versenytársaival szemben eddig elért előnye elenyészhet – véli az Economist Intelligence Unit (EIU), a The Economist folyóiratot is kiadó londoni gazdaságelemző csoport. Véleményük szerint ez annak ellenére bekövetkezhet, hogy Magyarország jelenleg Észtország után a második a 27 kelet-európai ország üzleti környezetét összehasonlító rangsorban. A kutatók szerint a politikai kockázat növekedése, a nehezen megteremtett makrogazdasági stabilitásra leselkedő veszélyek és a munkaerőköltség növekedése miatt Magyarország vonzereje csökkenhet a külföldi befektetők szemében.
Eddig sok külföldi tőke érkezettA közvetlen tőkebefektetések következtében ma már a külföldi tulajdonú vállalatok a külkereskedelem több mint 70 százalékát adják, és a GDP mintegy 33 százalékát állítják elő, a magánszektorban pedig a munkaerő 25 százalékát foglalkoztatják. Külföldi tulajdonosok ellenőrzik a távközlés 90, a pénzügyi szektor 70, az ipar 66, az energetika 60 és a kereskedelmi szektor 50 százalékát.
Kedvezőtlen a politikai klíma
Az EIU szerint a kormánykoalíción belüli feszültségek megterhelték Magyarország eddigi stabil politikai helyzetét. A Fidesz-Magyar Polgári Párt észrevehetően tekintélyelvű vonást mutat az ellenzékkel fenntartott viszonyában, a médiával és a helyi önkormányzatokkal szembeni magatartásában, populista gazdasági hajlamú, időnként pedig meggondolatlan külpolitikai retorikát alkalmaz.
A tanulmány szerzői szerint előfordulhat, hogy jövőre sem a Fidesz, sem az MSZP nem tud stabil kormányt alakítani, sőt az sem zárható ki, hogy a jelenlegi kormánypárt szerencsét próbál a szélsőjobboldali MIÉP-pel, s ezzel kockára teszi az ország Európai Uniós csatlakozását. A politikai kockázat pedig igenis számít a külföldi befektetők szemében. Egy idei, a német tulajdonú magyarországi nagyvállalatok körében végzett, felmérés eredménye szerint a befektetők számára fontosabb a politikai stabilitás, mint a piaci részesedés vagy a szakemberek elérhetősége.
Lassuló reformok
A magyar gazdaság az egyik legliberálisabb a térségbeliek közül, ám a reformok érezhetően lelassultak. A kormány többször is beavatkozott a gazdasági folyamatokba, az árak ellenőrzésével csökkenti az inflációt, miközben késik a távközlés és az energiaszektor liberalizációja is. Ráadásul a kormány elszalasztotta azt a lehetőséget, hogy a fellendülés nyomán keletkező többletbevételeket az alapvető költségvetési problémák megoldására használja fel. Erre pedig – a lassuló gazdasági növekedés mellett – most már kicsi az esély. A brit szakértők véleménye szerint a választáshoz kapcsolódó fiskális lazítás kockára teheti a makrogazdasági eredményeket.
Kelendő volt a 15 éves államkötvény
Az EIU-hoz képest kevésbé pesszimisták a magyarországi befektetők, akik valóságos rohamot indítottak az először tegnap kibocsátott 15 éves államkötvényért. A vártnál is nagyobb keresletet jelzi, hogy az aukción a meghirdetett 12 milliárd forintnyi mennyiségre 45 milliárd értékű ajánlat érkezett. Az Államadóság Kelező Központ (ÁKK) pedig a nagy érdeklődés miatt 4 milliárd forinttal megemelte az értékesítendő mennyiséget. Az így kialakult 6,81 százalékos átlaghozam – ahol a legalacsonyabb elfogadott hozam 6,78, a legmagasabb pedig 6,84 százalék lett – pedig a alacsonyabb lett a korábban vártnál. A 2017. november 24-én lejáró papír évente fizet kamatot. A 15 éves kötvényt a megfelelő sorozatnagyság és likviditás elérése érdekében az idén két aukción, a következő két évben pedig várhatóan évente három-négy alkalommal hirdetik meg. A jelentős külföldi érdeklődés mellett a biztosítók voltak aktívak. Az utóbbi befektetők számára az új lejárat különösen a biztosítástechnikai tartalékoknál hasznos.
Az ÁKK korábban bejelentette: több évre szóló adósságkezelési stratégiát készít, arra törekedve, hogy az adósságfinanszírozási struktúrában növekedjen a hosszú futamidejű, alacsony költségű állampapírok aránya. Erre lehetőséget ad, hogy Magyarország átkerült a befektetői kategóriába. Az ÁKK még mindig nem hozta nyilvánosságra a jövő évre vonatkozó finanszírozási tervét. Az elsődleges forgalmazók szerdán megkapták a januári adatokat. A jövő januártól megszűnik a kétéves kötvény, ehelyett a hároméves papírokból kéthetente tartanak aukciót.
