A családok által igénybe vehető pénzbeli ellátások összegének maximalizálását indítványozza a kormány a közfoglalkoztatással összefüggő törvénymódosítási javaslataiban, az indokolás szerint azért, hogy a szociális ellátórendszerben kapható támogatások ne ösztönözzenek a munkavégzés ellen. A Ház az előterjesztés elfogadásával felhatalmazhatja a települési önkormányzatokat, hogy a lakókörnyezet rendezettségéhez kössék az aktív korúak ellátására való jogosultságot.
A Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett, az Országgyűlés honlapján olvasható indítvány foglalkoztatást helyettesítő támogatásra cserélné a jelenlegi bérpótló juttatást. Az új fajta támogatásra nem lehetne jogosult, aki nem vesz részt a közfoglalkoztatásban, vagy nem folytat álláskereső tevékenységet, illetve nem fogadja el a számára, törvényben előírt feltételekkel felajánlott munkalehetőséget.
A javaslat alapján a rendszeres szociális segély havi összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összegének 90 százalékát. A kabinet elképzelése szerint a települési önkormányzatok a szociális ellátások feltételeként írhatnák elő a lakókörnyezet rendezettségét, aminek betartását a jegyző felügyelné.
A törvényjavaslatban szerepel az álláskeresési támogatás feltételeinek megváltoztatása. A folyósítási idő felső határa 270 napról 180 napra csökken. Négy évről öt évre nő viszont a számbavételi időszak, és 1 nap folyósítási időhöz 5 nap jogosultsági idő helyett 10 nap jogosultsági időre lenne szükség. Ezen túlmenően a járadék összegének felső határa a kötelező legkisebb munkabér 120 százaléka helyett a kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő összeg lesz.
A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal feladata egy olyan nyilvántartás vezetése, amely az ellátottak TAJ-számán alapul annak érdekében, hogy a szolgáltatások igénybevétele és finanszírozása egy országos szintű, egységes rendszerben nyomon követhető legyen. A módosítás a tevékenységadminisztrációhoz, illetve a szociális számla bevezetéséhez igazodó nyilvántartási rendszer hosszabb távú átalakításának első lépése – olvasható a törvényjavaslat indokolásában.
A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér mértékét a kormány rendeletben állapíthatja meg a jogszabálytervezet szerint.
A törvényjavaslat rendelkezései – néhány kivételtől eltekintve – a kihirdetését követő nyolcadik napon lépnek hatályba.
