„Aki képes lemondani az állami nyugdíjról (vagy legalábbis jelentős részéről), és vállalni a kényelmetlenséget, azt már csak az tántoríthatja el, hogy a magánnyugdíjrendszert valószínűleg lehetetlen lesz a kormány által meghatározott költségparaméterek szerint működtetni: a vagyonkezelési díj felső határát a negyedére csökkentik (0,8 százalékról 0,2 százalékra), és a működési költség is csak az eddiginek a töredéke lehet” – írtuk decemberi cikkünkben.
A lehetőségre egy néhány napja megjelent cikkünkben is figyelmeztettünk.
Néhány magánpénztár egyébként pusztán csak azért is megszűnhet, mivel a magánpénztári törvény szerint, ha a taglétszám tartósan 2000 fő alá csökken, a pénzügyi felügyeletnek vissza kell vonnia a pénztár tevékenységi engedélyét. Ilyen esetben a tag 30 napon belülnyilatkozhat egy másik pénztárba való átlépési szándékáról, ha nem teszi, visszakerül az állami nyugdíjrendszerbe.
Nem biztos viszont, hogy ez idő alatt jogosultsági időt szerez az állami rendszerben, joghézag van, többféle értelmezés elképzelhető – hívta föl a figyelmet korábban a Figyelő.
Simonovits András nyugdíjszakértő az fn.hu-nak azt mondta: nem rendelkezik a jogszabály arról, pontosan mi fog történni az állami rendszerbe fenti módon visszakerülőkkel. A szakértő azonban nem tartotta elképzelhetőnek, hogy ezek az emberek mindent elveszítsenek: a magánpénztári megtakarításaikat és az állami nyugdíjukat is. Simonovits úgy vélte: a kormány „megbocsát” nekik.
