A magánszemélyeknek 2011-től valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal kell adózniuk, tehát a külön adózó jövedelmek (osztalék, árfolyamnyereség, kamatjövedelem, ingatlan-átruházásból származó jövedelem) után is ekkora lesz az adókulcs. Most 5 millió forintig 17 százalék, a fölött 32 százalék az adókulcs, a külön adózó jövedelmek adókulcsa pedig ennél magasabb, 20-25 százalékos – derül ki a friss törvényjavaslatból, amely a kiszivárgott információkhoz képest nem tartalmaz új elemet.
A külön adózó jövedelmeket továbbra sem kell szuperbruttósítani, a nem pénzben történő juttatások kifizetőjének adóalapja ugyanakkor a juttatás értékének 1,19-szerese lesz. A javaslat szerint ez biztosítja, hogy ugyanazon nettó értékű juttatás a kifizetőnek ugyanannyiba kerüljön. A szuperbruttó a javaslat szerint 2012-ben a felére csökken, majd 2013-tól megszűnik – ezzel jövőre is és 2013-ban is érdemben csökken az effektív adókulcs, vagyis az elvonás mértéke.
Komoly gyerekkedvezmény, csökkenő adójóváírás
A minimálbér csaknem adómentességét biztosító adójóváírás megmarad, de 2011-től csökken: a bér és adóalap-kiegészítés 16 százaléka, havonta maximum 12 100 (jelenleg 15 100) forint lesz, amelyet teljes mértékben 2 750 000 forintos éves jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 960 000 forintos éves jövedelemig lehet érvényesíteni.
A javaslat már az első gyermek vállalását is támogató, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményt vezet be, amely az összevont adóalapot csökkenti. Egy és két eltartott esetén 62 500 forintot, három eltartottól 206 250 forintot lehet eltartottanként havonta levonni. Ez az első két gyermek után havi 10 000 forint, a háromgyerekeseknél gyermekenként 33 000 forint támogatást jelent. A családi kedvezmény megosztható a házaspárok, élettársak között.
Olcsó marad az üdülési csekk és a melegutalvány
Átalakul a nem pénzbeli juttatások adózása is az egyes jövedelmek adóterhelésének egységesítése érdekében, a természetbeni juttatás, mint adójogi kategória megszűnik. A nem pénzben történő juttatások főszabály szerint az összevont adóalap részeként adókötelesek, a juttatás utáni szja-t a magánszemély fizeti, és mind a magánszemélyt, mind a kifizetőt járulék vagy hozzájárulás-fizetési kötelezettség is terheli.
A juttatások további köre kedvezményezett béren kívüli juttatás, amely után szintén a kifizető fizet szja-t, de más közterhet (járulékot, ehot) nem kell utána fizetni. Ide tartozik 2011-től az üdülési csekk, az üdülési szolgáltatás, a melegétkeztetés, a nyugdíj-előtakarékossági, önkéntes pénztári támogatások, az internethasználat juttatása, és új elemként a megújulásikártya-számlára történő munkáltatói hozzájárulás.
Lesz megújulási kártya
A megújulási kártya a törvényjavaslat szerint egy olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a pénzügyi vállalkozásnál nyitott számlájára a munkáltató által utalt támogatás terhére – az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál – szolgáltatások vásárolhatók. A megújulási kártya működését, felhasználhatóságának körét kormányrendelet szabályozza majd.
Az elnevezésből arra következtetünk, hogy az új pénzhelyettesítő a dolgozók fizikai és szellemi regenerálódását lesz hivatott elősegíteni, amelyből a rendszerbe bevont szolgáltatók profitálhatnak.
Marad az eva és az ekho
Az egyszerűsített vállalkozási adó (eva) és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szabályai és adókulcsai nem változnak – derül ki a kormány előterjesztéséből.
A rendszerszintű változásokon túl vannak kisebb módosítások, így például egyszerűsödnek az adóelőleg-szabályok, változik a lízingbe adott ingatlan bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba.
A törvényjavaslatból kiderül az is, hogy a társasági adó szabályai jövőre és a következő évben sem változnak, vagyis 500 millió forintos adóalapig 10 százalék lesz az adókulcs, 2013-tól viszont az adóalaptól függetlenül lesz ekkora az elvonás mértéke.
További részleteket a törvényjavaslatról itt olvashat.
A középosztály jó része rosszul jár
Amíg nincs megállapodás a minimálbér 2011-es összegéről, vagy amíg a kormány ki nem jelöli azt, nem lehet pontosan megmondani, ki mennyit adózik jövőre az ideihez képest.
A személyi jövedelemadóban tervezett változások fő célja a magánszemélyek adóterhelésének érezhető csökkentése, a családok támogatása és az adózás jelentős egyszerűsítése – olvasható a törvényjavaslat indokolásában. A lendületes mondat szerint mindenki jól jár, a valóság azonban ennél árnyaltabb.
Az biztos, hogy a leggazdagabbakat több csatornán keresztül is preferálja az adórendszer: érdemben kevesebb szja-t kell fizetniük, más forrásokból (például a tőzsdéről) származó jövedelmeik után is kevesebb közterhet rónak majd le, ha pedig kiskorú gyerekeik is vannak, akkor az adókedvezmény adta lehetőségeket is teljes egészében ki tudják használni.
Az is bizonyosnak tűnik, hogy a bejelentett munkahellyel rendelkező gyermekes családok is érdemben több pénzre számíthatnak havonta, és az új adórendszer kimondottan jutalmazza a harmadik gyerek megszületését.
A nyertesek mellett nyilvánvaló vesztesei is lesznek az új rendszernek: a kiskorú gyermeket éppen nem nevelő, alacsony és közepes keresetű rétegek.
Részletes elemzésünk az új szja-rendszer hatásairól itt olvasható.
