A hűtő- és fagyasztószekrény – a folyamatos működés miatt – jelentős mennyiségű áramot fogyaszt, így egy átlagos háztartás villanyszámlájának 30-40 százalékáért felel. Az elmúlt egy-két évtized számottevő javulást hozott a háztartási gépek hatékonysága terén, nem véletlenül tűzte ki tehát célul az Európai Unió a régi, elavult gépek cseréjét.
Az Energiaklub országos adatfelvételének adatai szerint a magyar háztartások azonban nemigen válnának meg meglévő hűtőgépeiktől: a felmérésben a válaszadók mindössze 1 százaléka nyilatkozott úgy, hogy új hűtőgép vásárlását tervezi. Lehetséges lenne, hogy Magyarországon a legtöbb háztartásban már korszerű, alacsony energiafogyasztású készülék hűti a kolbászt?
Sajnos korántsem így van. Az adatok szerint a hűtőgépek közel 40, a fagyasztók 60 százalékát tíz évnél is régebben gyártották. Ezek a régi készülékek működésük során négyszer-ötször több áramot fogyasztanak, mint amennyit az új, A+ energiaosztályba tartozó hűtők. Jelentős eltérés van a különböző típusú hűtőgépek életkorában: a nagyméretű, 150 literesnél nagyobb hűtőgépeket átlagosan hét évvel ezelőtt vásárolták a háztartások, a kisméretű, 120 liternél kisebb hűtőgépek átlagos életkora viszont ennek csaknem kétszerese, mintegy 12 év. Ennél is öregebbek a nagy, felülről nyitható fagyasztóládák, amelyek elsősorban a községekben, falusias lakóövezetekben jellemzőek – itt a háztartások harmada rendelkezik fagyasztóládával. De vajon megéri-e a régi hűtők, fagyasztók helyett újat vásárolni? Érdemes tudni, hogy a kutatások szerint a hűtőgépek teljes élettartamuk alatt döntő részben a működésük során igénylik a legtöbb energiát, a gyártás és a hulladékkezelés fázisához – megfelelő visszagyűjtés és újrahasznosítás esetén – az összes elfogyasztott energia mindössze 10-20 százaléka köthető. Ez tehát azt jelenti, hogy a leginkább energiafaló, 10 évnél öregebb gépeket megéri lecserélni – nem csak környezeti, hanem pénzügyi okokból is. Éves szinten ugyanis átlagosan 25-30 ezer forintot is meg tud spórolni így egy háztartás, vagyis a hűtőgép vételára néhány éven belül megtérülhet. A 10 évesnél fiatalabb hűtők és fagyasztók cseréjével viszont nem fogunk tudni annyi áramot megtakarítani, hogy akár környezeti, akár anyagi szempontból megérné új készülékbe ruházni. Ezekkel nyugodtan várhatunk még 5-10 évet.
Felmerül a kérdés, hogy milyen típusú hűtőt válasszunk a régi helyett? A kutatások azt mutatják, hogy kizárólag a legmagasabb hatékonyságú, A+ és A++ gépek esetén érhető el számottevő energiamegtakarítás, az alacsonyabb energiaosztályba tartozó gépek ugyanis jóval több áramot fogyasztanak: egy B kategóriás hűtő 30-40%-kal is többet fogyaszt, mint a leghatékonyabb készülékek. Sima A energiaosztályúra ma már csak a nagyon ősi, 25-30 éves hűtőket és fagyasztókat éri meg lecserélni, de ekkor is érdemes inkább a jobbat választani, hiszen az árban nincs akkora különbség, a működtetés költségeiben viszont igen.
Az energiaosztály mellett természetesen fontos szempont, hogy megfelelő méretű hűtőgépet vegyünk, és ne az üresen álló polcokat hűtsük egész évben. Hüvelykujj-szabályként felnőtt személyenként kb. 60 literes térfogattal számolhatunk. Érdemes azt is végiggondolni vásárlás előtt, hogy mennyire használjuk ki a fagyasztót, ugyanis számos kombinált hűtő-fagyasztó esetén nem lehet a fagyasztót a hűtőgéptől külön lekapcsolni. Aki tehát nem nagyon fagyaszt, annak célszerűbb lehet nem kombinált szekrényt választania, mert csak feleslegesen fogja fogyasztani az áramot a fagyasztó.
Ha pedig már túl vagyunk a vásárláson, néhány ésszerű lépéssel további energiát takaríthatunk meg: a hűtőt lehetőleg hűvös helyen, hőforrásoktól (tűzhely, napsütés) távol helyezzük el, úgy, hogy a hátsó hőleadó rács jól tudjon szellőzni. Elegendő, ha a hűtőszekrényben +5 °C, a fagyasztórészben pedig -18 °C van. A túlhűtés nem befolyásolja az élelmiszer-biztonságot, az áramszámlát viszont növeli.
