Ők azok a veterán kubai zenészek, akiket Ry Cooder valószínűleg az utolsó pillanatban mentett meg a világ számára, amikor 1996-ban elindította a Buena Vista Social Club projectet. Az akkor felfedezett művészek egytől egyig világsztárok lettek, a globális world music mozgalom lendületével pedig a kubai, sőt mindenféle latin zenéknek revivalja kerekedett. Az ebben főszerepet játszó Buena Vista Social Club lemezsorozatnak továbbra is elsöprő sikere van, aminek feltehetően az a titka, hogy a világ ki volt éhez(tet)ve az évtizedekig mellőzött kubai tánczenék önfeledt életörömére.
Ezt az étvágyat csillapítja tovább a sikerszéria idei új produkciója, mellyel Manuel “Guajiro” Mirabal mutatkozik be a Sziget élvonalában. A társaságban egészen fiatalnak számító, hetvenkét esztendős trombitás a hazájának legjobb együtteseiben eltöltött ötven év alatt kitanult mindent a kubai városi és falusi stílusról és az amerikai dzsesszről, amit csak lehet, s szép lassan hangszere ikonjává vált. Nem meglepő, hogy a BVSC-albumoknak is kezdettől fogva biztos támasztéka, nemrég megjelent debütáló szólóalbuma ezért – ahogy ő fogalmaz – “idejében jött”. A korong a kubai muzsikát a ’40-50-es években alapvetően megújító Arsenio Rodrígueznek állít emléket, ami inkább Kuba zenéjének időtlenségére, semmint nosztalgiára utal. A trombitás 16-i koncertjén a boldog riszálás közben azért tessék erre is kicsit odafigyelni!
