Megannyi fontos szigetországi zenei díj nyertese, no meg több mint kétmillió eladott lemez büszke gazdája. S mint ilyen, nyilván az idei fesztivál egyik legaktuálisabb fellépője. Már csak azért is, mert a zenekar a szeptemberben megjelenő új albumáról is prezentál majd néhány dalt a Szigeten.
A glasgow-i művészeti főiskolásokból alakult csapat főhadiszállása kezdetben egy elhagyott raktárépületben (a Chateau-ban) volt, ám innen rövid időn belül tovább kellett állniuk, amikor a rendőrség lecsapott a hatósági engedély nélkül megrendezett, koncertekkel egybekötött art show-k közkedvelt helyszínére. A kezdeti hangszercserék után egy független lemezkiadóval leszerződött zenekar első kislemeze, a Darts Of Pleasure már 2003 végén a brit lapok favoritjává tette Alex Kapranos (ének, gitár), Nick McCarthy (gitár), Robert Hardy (basszus) és Paul Thomson (dob) együttesét, a tavaly februárban piacra dobott, cím nélküli bemutatkozás pedig egyenesen a ’80-as évek new wave-jét és gitárpopját punkos lendülettel és táncolható ritmusokkal felfrissítő, új brit zenekari hullám zászlóshajójává katapultálta őket.
A Take Me Out, a Michael, a This Fire mind-mind első hallásra rögzülő, egyszerű, ám szellemes slágerek, ráadásul a Franz Ferdinand nem csupán muzsikájával, de okosan megtervezett image-ével is jó alapot szolgáltat a feltétlen rajongáshoz. És akkor még nem is említettem a laza, humorral teli, ugyanakkor nagyon lendületes koncerteket.
