Európában és az Egyesült Államokban a munka vette át a hatalmat: majdnem minden második ember a munkahelyén kapott feladatok elvégzésébe fektet be több energiát, mint szabadidejének értelmes és
kellemes elöltésébe – derült ki a GfK Worldwide 21 országra kiterjedő életstílus felméréséből. Ez alól Kelet-Közép-Európa és Magyarország sem kivétel.
A kikapcsolódás terén azonban már különbségek mutatkoznak: térségünk szülöttei már jóval kevesebbszer jutnak el étterembe vagy bárba, mint a nyugat-európaiak. Hazánk a sport szempontjából mutatja a legszomorúbb képet: a magyarok közül még a keleti szomszédokhoz viszonyítva is kevesen szánják rá magukat testmozgásra.
A felmérésről
A Lifestyles kutatás célja annak kiderítése volt, hogy milyen szerepet játszik az európai és amerikai emberek életében a szabadidő. A Wall Street Journal Europe megbízásából végezték el. A GfK Ad Hoc Research Worldwide 2003 áprilisában és májusában 21 957 embert kérdezett meg 20 európai országban és az Egyesült Államokban. Nyugat-Európából Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc és Svédország vett részt a felmérésben, térségünkből Csehország, Lengyelország, Magyarország és Románia. Európában még Oroszországban és Törökországban vették fel a kérdőíveket.
Bár országonként eltérés mutatkozik, mindenképp megállapítható, hogy nemcsak a munkaalkoholizmusról ismert Egyesült Államokban, hanem a vizsgált húsz európai országban is több energiát fektetnek az emberek a munkájukba, mint a szabadidejükbe. Nyugat-Európában minden harmadik válaszadó a szabadideje elé rangsorolja a munkát, Kelet-Közép-Európában csak minden negyedik, Amerikában pedig minden második. Mégsem a tengerentúliak állnak az élen, a portugálok és a törökök 66 százaléka érzi úgy, hogy energiájának nagy részét munkafeladatainak teljesítésére kell fordítania.
Szabadidejüket leginkább a britek tartják fontosnak. Az összes energiájuknak csupán 30 százalékát „pazarolják el” a munkahelyükön. A belgák, a hollandok, az olaszok, a svájciak, a svédek többsége egyensúlyban tarja a munkát és szabadidőt, energiájukat fele-fele arányban osztják meg közöttük.
|
Munka és szabadidő fontossága (a válaszadók százalékában) | ||||||
|
Kelet-Közép-Európa |
Nyugat-Európa |
USA | ||||
|
Hangsúly a munkán |
44 |
38 |
46 | |||
|
Hangsúly a szabadidőn |
18 |
23 |
28 | |||
|
Munka és szabadidő egyensúlya |
35 |
37 |
26 | |||
|
Forrás: GfK Ad Hoc Research Worldwide | ||||||
Magyarországon a válaszadók 46 százaléka sorolta előre a munkát a szabadidővel szemben. Csak 34 százalék gondolta úgy, hogy egyensúlyt tud tartani a kettő között.
A kelet-európaiaknak kimarad az étterem
Bár a szabadidő eltöltésének terén nem minden ponton egyezik a több mint 20 ezer megkérdezett véleménye, munka után a legszívesebben és leggyakrabban mindannyian tévénézéssel, olvasással és zenehallgatással töltik idejüket. Különösen az amerikaiak és görögök körében népszerű a televízió: 84 százalékuk a legtöbbet a képernyő előtt ül. Kelet-Közép-Európában sem sokkal kevesebben (71 százalék) bámulják a mozgó képeket, míg ez az arány nyugati szomszédainknál 66 százalék.
Az éttermek és bárok terepén már megfordul a tendencia: minél keletebbre született valaki a vén kontinensen, annál kevesebbet jut el ilyen helyekre. Ez feltehetően nem az idő-, hanem a pénzszűke miatt van így. Nyugat-Európában egy pohár ital felhajtása vagy egy vacsora a válaszadók 43 százalékánál tartozik a legkedveltebb három szabadidős tevékenység közé, a kelet-európaiaknak csupán 15 százaléka sorolta ide.
|
Amivel a szabadidőt elköltik (a válaszadók százalékában) | ||||||
|
Kelet-Közép-Európa |
Nyugat-Európa |
USA | ||||
|
Otthoni időtöltés (tévé, video, zene) |
71 |
66 |
84 | |||
|
“Csináld magad” tevékenységek |
36 |
32 |
40 | |||
|
Étterem, bár |
15 |
43 |
53 | |||
|
Sport |
11 |
28 |
16 | |||
|
Mozi |
12 |
30 |
40 | |||
|
Kulturális rendezvények |
10 |
18 |
25 | |||
|
Forrás: GfK Ad Hoc Research Worldwide | ||||||
Cserében viszont mi sokkal hasznosabban töltjük el a szabadidőnket. A kelet-európaiak több időt szánnak az úgynevezett „csináld magad” szabadidős tevékenységekre, mint például kertészkedésr, szobafestésre-mázolásra. Köztük is mi állunk a második helyen.
Sportra a magyarok csak a legvégső esetben fanyalodnak. Nyugat-Európában minden negyedik ember űz valamilyen sportot szabadidejében, Kelet-Európában már csak minden tizedik, Magyarországon pedig már csak minden harmincadik szánja rá magát az „önsanyargatásra”.
Férfiak a munka csapdájában
Míg nemzeti sajátosságokra nem lehet a munka fontosságát visszavezetni, a kutatás eredménye bebizonyította, a nemek már kapcsolatban állnak a preferencia kialakulásával. A férfiaknak ugyanis több mint a fele több energiát szán munkája elvégzésére, a nőknek alig 40 százaléka van ezen a véleményen.
Ez a különbség Magyarországon is jól látszik: a férfiaknak csupán 28 százaléka osztja meg energiáit egyenlő arányban a munka és a szabadidő között, a nőknek ezzel szemben 41 százaléka tesz így. Egyéb szociális tényezők, mint a jövedelem vagy a képzettség, nem játszanak szerepet.
A szabadidő felhasználásában is mutatkoznak nemi különbségek. Bár a kulturális programok minden országban a legutolsó helyre szorultak, a nők közül többen vesznek részt ilyen rendezvényeken kikapcsolódás gyanánt.
