Kérjük, hogy fokozottan figyeljenek a peronra történő lelépésnél.
Majd ugyanez németül: Bitte beachten Sie beim Ein- und Aussteigen die Lücke zwischen Zug und Bahnsteigkante – az intő szavak minden nap elhangzanak az Európa legdrágábbikának kikiáltott esztergomi vasútvonalon, amelyet valamivel több mint két hónapja adtak vissza az utasoknak, három év kalapálás, némi csúszás és 44 belefeccölt milliárd után.
Amióta ismét zakatolnak a szerelvények, a vonal – amely önmagában igen áldásos a kegyetlen dugókat kiálló “10-es út népének” – kapott hideget, meleget , például azért, mert a megspórolt menetidő elég karcsú, vagy mert máris kijönni látszanak a friss, ropogós szakasz gyerekbetegségei, például, hogy Szélhegy megállónál megindult a díszburkolat a töltésen.
A nyár végi ünnepélyes átadás előtt sok szép és jó elhangzott, például hogy új megállókat létesítettek, biztonságosabbá, gyorsabbá és gördülékenyebbé válik a közlekedés(!!!), hogy új és korszerű berendezéseket telepítettek. Álljunk meg akkor most a biztonságnál, és ezzel együtt vissza a lelépéskor történő fokozott odafigyeléshez. Itt-ott ugyanis szemmel láthatóan nem sikerült belőni az elfogadható távolságot a szerelvények és a peron között, az egyik új megállónál, Vörösvárbányánál például szintben sem sikerült eltalálni a dolgokat.
Valahogy így, de lejjebb mutatjuk ennél cifrábban is:
Magyarán némelyik megállóhelyen igencsak izmos lépésekkel, szolid ugrással fűszerezett mozdulattal lehet csak le-, illetve felszállni, nem kis kihívást állítva a gyerekekkel közlekedők és az idősek, valamint azok elé, akik mozgásukban korlátozottak. Állítólag ez így rendben van, de erről majd később.
Kezdetben az utasok is értetlenül álltak a „jelenség” előtt, egyesek – főképp idősek – szóvá tették, aggódnak, mi lesz, ha a fagyban csúszóssá válik a peron, ők pedig fél testtel a “lyukban” kötnek ki. De beszéljenek inkább a képek.
Egy kis rákészülés:
Befelé, Aquincumnál, a gyakorlatban:
Nagyobb gyermekkel ugyanitt:
Kisebb gyermekkel ugyanitt:
És a már említett, szintben sem az igazi Vörösvárbánya megálló, annyi módon, ahányféleképpen csak lehetett.
Felszálláskor a kevésbé problémás oldalon:
Leszállás a másikon, a sötétben, hopp:
És a vetődés testközelből:
Megkerestük a MÁV-ot, valamint a Budapest-Esztergom vasúti vonalszakasz rekonstrukcióját végző Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t is. Utóbbitól egyebek mellett azt kérdeztük, hogy hiba történt, esetleg tudatos tervezés eredménye mindez. Illetve arra is kíváncsiak voltunk, nem tartják-e nehézkesnek – néhol egyenesen balesetveszélyesnek – a fel-, illetve leszállást, és hogy tett-e bárki panaszt emiatt.
A NIF szerint, ” a peronok az érvényes előírások és szabványok szerint épültek”. Bővebben: a helyszíni kötöttségek, valamint a megközelítési adottságok miatt nem volt lehetőség a kis pályaívbe lévő peron kedvezőbb elhelyezésére. “Ugyancsak a tervezés során elvégzett vizsgálatok azt igazolták, hogy mind a Desiro, mind a vasútvonal villamosítását követően üzembe álló Flirt szerelvények esetén – azok kitolható lépcsőinek használatával – az előírások szerinti átlépési távolság biztosított lesz”- írták válaszukban.
A fent említett, idejekorán viharvertté vált Szélhegy megálló szökdösős térkövei kapcsán pedig azt közölték, – mert ha már így esett, miért ne kérdezzünk rá arra is – a helyreállításnak kedd reggel nekiálltak és hétvégére be is fejezik. “A műszaki átadás-átvétel megkezdődött, az eljárás novemberben fejeződik be, mind a független mérnök mind a NIF Zrt. szakemberei kiemelten figyelnek arra, hogy műszakilag csak kifogástalan állapotban lévő műtárgyat, létesítményt vegyenek át a beruházást végző A-Híd Építő Zrt., a Vasútépítők Kft. és a H.F. Wiebe GmbH Co.KG. kivitelezőktől”
“Az átadás óta látványosan csökkent a 10-es út forgalma, az utasok egyre nagyobb számban veszik újra igénybe a kényelmes, gyors vasúti közlekedést” – így zárul a közlemény.
Időközben befutott a MÁV válasza is. Íme: A napi átlagban tízezer utast kiszolgáló Budapest–Esztergom vasútvonallal összefüggésben a 2015. augusztus 20-tól október 28-ig küldött észrevételekből mindössze nyolc vonatkozott az infrastruktúrára, és ebből egyben fogalmazták meg azt, hogy az íves pályaszakaszon épült megállóban a vonat padlója és a peron között a megszokottnál nagyobb távolságot kell átlépni. Az észrevételt az ügyfélszolgálat eljuttatta az illetékes szakmai szervezeteknek.
