A Figyelő szerint egy ideje egyértelműen Deutsch Tamás csapata fogja össze azokat az egyeztetéseket, amelyek egy a világhálóhoz, egészen pontosan a netes cégekhez köthető adó bevezetését célozzák. A kormányzat továbbra sem mondott le ugyanis arról, hogy az internetből az államnak bevétele legyen, még ha az egy évvel ezelőtti tervekhez képest változtak is a tervei.
Azt régóta tudni, hogy – több uniós országhoz hasonlóan – a nagy netes cégek megadóztatásán gondolkodik a magyar kabinet is, de egy ideig úgy tűnt, mintha kicsit háttérbe szorult volna a kérdés. A Figyelőnek több piaci szereplő számolt be arról, hogy a témában korábban aktív állami szervezetek (Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzeti Adó- és Vámhivatal) mintha félre tették volna az ügyet.
Ennek valószínűleg az a magyarázata, hogy a területnek új gazdája lett. Immár az internetes konzultációval megbízott Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos csapata dolgozik gőzerővel egy konkrét koncepció kialakításán. Deutschtól már tavasszal is többször lehetett hallani a Google-adó kifejezést, de akkor még csak az volt biztos, hogy kik lesznek a célkeresztben. Az elmúlt hónapokban azonban elkezdett formát ölteni az elképzelés.
Néhány hete a kormányfő már utalt ennek szükségességére. Orbán Viktor éppen a Deutsch által levezényelt nemzeti konzultációra hivatkozva az ITU Telecom World 2015 budapesti konferenciáján beszélt a multinacionális cégek megadóztatásáról.
Magyarországon az elmúlt időszakban a demokratikus kultúra részévé vált az a konzultációs rendszer, amit nemzeti konzultációnak nevezünk. A legnehezebb kérdésekben is megkérdezzük az embereket arról, hogy mégis milyen irányú fejlődést látnának szívesen. Meghallgatjuk őket, mielőtt egy, az ország stratégiai érdekeit érintő fontos döntést meghoznánk.
Ezt követően a kormányfő egyértelművé tette, hogy gyakorlatilag közkívánatra -hiszen a magyarok ezt akarják – kell megadóztatni a nagy nemzetközi internetes cégeket.
És végezetül, tisztelt Hölgyeim és Uraim, egyértelmű volt a magyar emberek álláspontfoglalása a tekintetben is, hogy a multinacionális cégek vegyék ki a részüket a digitális gazdaság fejlesztéséből és a közteherviselésből is.
Orbán Viktor akkor azt mondta, ez kényelmetlen kérdés, sok félreértésre ad alkalmat, de nem megkerülhető, mert a kormány abban hisz, hogy a teherviselésből mindenkinek ki kell vennie a részét.
Magyarországon azt szokták mondani, hogy akinek sok adatott, attól sokat is várnak, azt a lovat fogják leggyakrabban a szekér elé, amelyik a legjobban húz. Ehhez azonban, mármint hogy ez így legyen, szükség van arra, hogy a digitális gazdaságunkból hasznot húzó tengerentúli vállalatok is hozzájáruljanak a szektor növekedéséhez.
A Figyelő úgy tudja, az új tervel előkészítésénél Deutsch Tamás csapata az EU törekvéseit is figyelembe veszi, de a kormányzat nem feltétlenül várna az EU-ra, mert Brüsszel malmai lassan őrölnek. A kabinet inkább elébe menne a dolognak, ha úgy tetszik, egyik élharcosa lenne a nagy internetes cégek megadóztatásának. Az eddig nem volt sikertörténet. Mint korábban megírtuk, a multinacionális cégek érdemi megadóztatása sokak szerint szinte lehetetlen, csak a netes portálok, hirdetők lennének sarcolhatóak, amelyek viszont akár tönkre is mehetnek.
Az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultációról (InternetKon) korábban Deutsch Tamás azt mondta, hogy az internetkon.hu oldalt 70 ezren nyitották meg, de kevesebb, mint felük küldte vissza. A miniszterelnöki biztos a Media Hungary konferencián a konzultációról azt mondta:
amit a polgárok mondanak, azt fogja csinálni a kormány.
Emlékeztetett: a Google-adónak nevezett teher bevezetése kapcsán nem zárta ki, hogy “az értékes magyar tartalmak előállítását segítő megállapodás köthető ezekkel a cégekkel”.
Deutsch egy interjúban azt is elárulta, hogy elege van abból, hogy a Google és a Facebook lefölözi a hirdetési piacot úgy, hogy egy fillér adót sem fizetnek. Egy hete, egy a digitális gazdaságról szóló szakmai fórum után Deutsch Tamás azt is fontosnak nevezte, hogy az internetről szóló nemzeti konzultáció nyomán olyan szakmai javaslatok kerüljenek a kormány elé november közepén, amelyekben a piaci szereplők, a nyilvánosság műhelyei, a nonprofit, a szakmai és érdekvédelmi szervezetek döntő része egyetért.
