Érdemes elgondolkodni azon, hogy mi az emberiség felelőssége abban, ami az elmúlt évtizedekben történt, és abban, ami még történhet, mert a helyzet rosszabb is lehet, mondta Áder János köztársasági elnök a klímaváltozásról és a környezeti fenntarthatóságról kedden a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott előadásában.
Áder János szerint, ha az emberiség nem változtat a jelenlegi helyzeten, és minden így megy tovább, gyakoribb aszályokra és áradásokra, egyre pusztítóbb természeti katasztrófákra, az élelmiszertermelés feltételeinek romlására, a tengerek vízszintjének emelkedésére, a jégtakaró olvadására, a víz miatti politikai, társadalmi konfliktusokra, háborúk kitörésére, tömeges népvándorlásra és új kórokozók megjelenésére kell számítani.
Szerinte az idei nyár is rendkívülinek bizonyult, aszály, több hőségriadó és felhőszakadások egyaránt előfordultak. Áder János azt mondta, a jelenlegi helyzet oka az, hogy gyorsuló világban élünk, ahol az ipari forradalom óta, különösen 1950 óta drámaian nőtt a Föld népessége, és becslések szerint 2100-ra 11 milliárd ember lehet a Földön.
A városi lakosság száma is drasztikusan nőtt, az 5 millió lakost meghaladó világvárosok száma is nagy mértékben emelkedett. Jelenleg a Föld lakosságának több mint 50 százaléka él városokban, 2050-re ez az arány 75 százalék lesz, miközben ma is minden harmadik városlakó nyomorban él, és a környezetszennyezés nagy része a városokhoz köthető – magyarázta.
Áder János arról is beszélt, hogy a széndioxid-kibocsátás is jelentős mértékben nőtt, aminek oka a népesség, a fogyasztás növekedése, a közlekedés, a mezőgazdasági tevékenység és az ipari termelés volumenének emelkedése. Ennek következményeként emelkedik a Föld felszínének és a tengereknek a hőmérséklete, és így a tengeri áramlatok is megváltoznak.
A köztársasági elnök úgy vélte, a legjobb esetben, ha minden ország betartja a vállalásait, 2100-ra 2,7-2,8 fokkal növekedhet a hőmérséklet, de ha elérik az 5 fokot, akkor az óceánok vízszintje 90 centiméterrel nő.
Szerinte a számítások azt mutatják, hogy ha 2 fokkal emelkedik a hőmérséklet, az országok átlagosan GDP-jük 3 százalékát veszítik el, ha 6 fokos lesz a hőmérsékletemelkedés, akkor csaknem a 10 százalékát.
Áder János állítja, klímaforradalom szemtanúi vagyunk, amikor egyebek mellett olyan kérdésekre keresik a választ, hogy miként lehetne jobban hasznosítani a napenergiát és a szélenergiát, csökkenteni a széndioxid-kibocsátást, tárolni és hatékonyabban felhasználni az energiát.
