A kísérletet februártól március közepéig végezték az észak kínai Belső-Mongol autonóm területen. Liu Sao-csing (Liu Shaoqing) elmondta, hogy tizenkét állatot klónoztak az inzulinszerű növekedési faktor-1 génnel (IGF-1), amely a szőrzetnövekedés erősödését okozza.
A génmódosított kasmírkecske évente 1000 gramm kasmír előállítására képes, a fajta hétköznapi képviselői legfeljebb 600 grammra képesek. Az értékes speciális gyapjú a kasmírkecske alsó szőrzetéből készül, és mivel igen keresett luxuscikk a piacon, “puha aranynak” is szokták nevezni.
A kínai szakemberek abban reménykednek, hogy ha a technológia beválik és sikerül átállniuk a tömegtermelésre, akkor az a kecsketenyésztők bevételén is meg fog látszani. A fontos nemzeti kutatási programot, illetve a szakértő csoportot Liu Tong-csün (Liu Dongjun), a belső-mongol egyetem laboratóriumának munkatársa vezette.
A laboratórium tehenek és kecskék klónozása terén végzett munkája nemzetközileg is elismert. Eredményeiket már sok kínai állattenyésztő-telepen hasznosítják, így már elterjedt a magas omega-3 zsírsavat termelő klónozott tehenek tartása.
