A Financial Times úgy tudja, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a jövő héten újabb reformokat javasol majd az uniós menekültpolitikához a menedékkérők tartós elosztása érdekében, de a lap szerint ez újabb heves politikai ellenállásba ütközhet.
A lap szerint az európai menekültválság felfedte a schengeni övezet gyenge pontjait, és a térség olyan nyomás alá került, mint még soha.
“A schengeni határ gyengébb pontjai közül néhányat, konkrétan például Görögországot, az EU legsérülékenyebb kormányai irányítanak” – írják.
Fotó: Europress
A lap szerint a probléma része, hogy bár az övezet határai közösek, nincs közös “belügyminisztérium”, amely a biztonsági kérdéseket ellenőrizné és arányosan kezelné a menedékkérelmeket. A közös uniós ügynökségek pedig olyan kihívással néznek szembe, amely legyűrheti őket.
Az írás rámutat, hogy amikor a dublini szabályokat (amely a menedékkérelmek elbírálásának felelősségét rendezi a schengeni övezetben) elfogadták, a déli államok inkább a kivándorlás kiinduló országai voltak, nem egy bevándorlási válság frontállamai, így boldogan vállalták a dublini kötelezettségeket.
Görögországban azonban jelenleg egy természeti csapáshoz hasonlatosak az állapotok, ezért oda egyetlen ország sem küld vissza menedékkérőket – teszi hozzá a lap.
