Mária és Sándor egy csongrádi városban szeretett egymásba, gyógyszerésznek tanultak. Az iskola után Szolnok megyébe költöztek, mert a lánynak ott vettek lakást a szülei, majd azt eladták, házépítésbe kezdtek, időközben pedig megszületett kisfiuk is – írja a Bors. A fiatalok nemsokkal ezután úgy döntöttek, Angliában kezdenek új életet, a kapcsolatuk azonban idővel nagyon megromlott, ezért a férfi elköltözött az ottani a lakásból.
A végzetes napon, 2010. július 7-én, Sándor látogatóba ment Máriához és fiához, a gyereket elvitte az iskolába, majd visszament a lakásba. Összevesztek, és a férfi hat késszúrással megölte a nőt. Ezután a tengerpartra ment, ott kapták el. Hat és fél évre ítélték, de két és fél év múlva kiengedték.
Az unokát először Mária szüleinek ítélték, később azonban a bíróság megváltoztatta a döntést. A nagyszülők elmondása szerint azért, mert Sándor a börtönévek alatt teljesen ellenük hangolta a gyereket és egy idő után nem akart náluk élni. A bíróság így az apja lánytestvérét jelölte ki gyámnak. Ami nagyon ijesztő számukra, hogy Sándor szabadulása után ugyanabban a hazai városban telepedett le – mondták a napilapnak a nagyszülők, akik nagyon szeretnék, ha legalább csak néha láthatnák az unokájukat.
