A szerbiai és magyarországi menekülthelyzetről közöl riportot a New York Times. A lap tudósítója Szabadkán, Kanizsán és Ásotthalmon járt.
„Adj ötven eurót és mehetsz”
A Szabadka melletti téglagyárban a tudósító ottjártakor 150-200 ember várakozott, Irakból, Pakisztánból, Iránból, Afganisztánból, Eritreából, Szomáliából és Marokkóból. Nyugat-Európába tartanak. Az afrikaiak az elmúlt években főleg embercsempész-hajókon keltek át az olasz partokhoz, de ahogy az embercsempészek minél embertelenebb módon próbáltak nyerészkedni a kiszolgáltatott helyzetben lévő embereken, a fő útvonaluk már áttevődött a szárazföldre. Ez új veszélyeket hozott – a tengerbe fulladástól ugyan nem kell tartaniuk, de ki vannak szolgáltatva az erőszaknak, gyűlölködésnek és annak, hogy kihasználják őket. Az útjukba eső kelet-európai országokban, Bulgáriában, Szerbiában és Magyarországon különösen ellenségesek velük szemben.
A 42 éves Mohamed, aki a szíriai Aleppóban teherautósofőr volt, de a háború elől most Hollandiába tart, elmondta: még májusban indult útnak, az út nagy részét gyalog tette meg. Csaknem 1800 kilométer az út Aleppótól Szegedig. Mohamed a teljes nevét nem árulta el: azt mondta, félti hátrahagyott hozzátartozóit és tart tőle, hogy hogyan fogadják a hatóságok további útja során. Egy hónapja dekkol Szerbiában, kétszer próbált bejutni Magyarországra, de gyorsan letartóztatták, sőt, ki is tiltották az ország területéről. Ennek ellenére újra próbálkozik. „Mi mást tehetnék? Szíriában nincs többé élet, csak bombázás” – mondta.
A 36 éves észak-iraki kurd Sachid Németországba tart unokatestvéréhez. Elmondta: a magyar rendőrséggel meggyűlt a baja, elmutogatta, hogyan bilincselték meg, meg is verték. A szerb rendőr azt mondja, hogy „adj ötven eurót és mehetsz”, a magyar rendőr meg letartóztatja őket.
„A középkorban már megharcoltunk velük”
A riportban megszólal Toroczkai László, Ásotthalom jobbikos polgármestere is. „Tisztelem az iszlámot, de Európa nem muzulmán földrész” – mondta. „A középkorban már megharcoltunk azért, hogy kiűzzük őket” – tette hozzá. Szerinte sokan egyszerűen illegális bevándorlók, akik a jobb élet, a nyitottabb társadalom reményében érkeznek. A kerítésről azt mondta: teljesen mindegy, kinek az ötlete volt, neki az a fontos, hogy megvédje a falut, az országot és Európát.
Az egyik ásotthalmi mezőőr azt mondta: már mindennapos látványnak számítanak a migránsok. „Én nem sajnálom őket” – jelentette ki Herédi Barnabás, hozzátéve, hogy a rájuk költött pénzt fordíthatnák a magyarországi szegényekre.
Kénytelenek nagy csoportokban járni
Visszatérve Szerbiába, a Szegedtől 30 kilométerre lévő Magyarkanizsán találtak rá a 26 éves Annasra. Mérnöki tudományokat hallgatott a damaszkuszi egyetemen,de el akarták vinni katonának, ez elől szökött. Elmondta: vannak szerb bűnbandák, akik a menekültek kifosztására álltak rá, ezért kénytelenek nagy csoportokban járni. Annas társaival arra készült, hogy éjfél után Szegedre érjenek, ahol a város szélén hajnalban három és öt óra között taxik várják a menekülteket: száz euróért viszik Budapestre az embereket és nem kérdeznek tőlük semmit. Onnan újabb négyszáz euróért kisbuszokkal folytatják az útjukat Németországba – vázolta a tervet a férfi.
Varga Tibor szabadkai evangélikus lelkész, aki ételt és innivalót gyűjt a vajdasági város mellett táborozó menekülteknek, azt mondta: nagyon érdeklik a menekültek, kíváncsi a történetükre. Bár az iszlámot a homoszexualitáshoz és az abortuszhoz hasonló fenyegetésnek nevezte, azt mondta: megfelelő bánásmóddal a menekültek alkalmazkodni fognak az európai értékekhez. „Mindenki maga dönti el, hogy viszonyul hozzájuk. Ez az emberség próbája” – jelentette ki.
