A Népszabadság arról ír, hogy az osztrák elnök szerint ez a lépés ugyan nem oldja meg Európa problémáját, de mégis enyhíteni lehet a túlzsúfolt traiskircheni menekülttábor gondjait. „Ausztria hatalmas nyomásnak van kitéve, mert nálunk naponta legalább kétszázan kérnek menekült státust” – tette hozzá.
Válaszában Andrej Kiska köztársasági elnök kifejtette, Szlovákiában morális kötelessége segíteni a hazájukban életveszélybe került embereken és a szomszédos országokon egyaránt, de azt is elmondta, nem az ő, hanem a pozsonyi kabinet jogköre dönteni arról, vajon Szlovákia hány menekültet fogad be.
Az osztrák és a szlovák belügyi vezetők a múlt héten egyeztek meg, humanitárius transzfer keretein belül fogadnak be a szlovákok ötszáz menekültet, addig, amíg Bécsben, illetve más országokban nem bírálják el menedékjogi kérelmüket. Ellátásuk költségeiről azonban még nem született döntés.
„Ez a kísérleti program két évig tart, de ha szükséges, akkor tovább bővíthető. Kis lépés ugyan, de mégis a szomszédok és az uniós tagországok közötti szolidaritás jelentős jelképe” – idézi a pozsonyi Pravda Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter szavait.
Az egyik menekültközpont Bős lesz, de ott a helyiek és a környéken lakók tiltakoznak a döntés ellen. „Elhibázott és súlyos kockázatokkal teli lépés ez, hiszen nálunk működik a vízerőmű, amely Szlovákia egyik fontos energiaforrása, ráadásul a közeli Medvén (Medvedov) és Nagyszarván (Rohovce) már van egy-egy menekülttábor, a néhány kilométernyire pedig Vámosszabadiban is működik befogadó állomás” – nyilatkozta Jakus Zoltán, a petíciós bizottság elnöke a lap szerint.
A Népszabadság megkereste Fenes Iván bősi polgármester, aki elmondta, őket eddig senki nem tájékoztatta.
„A négyemeletes épület egykor a vízerőmű munkásszállásaként szolgált, majd pedig a Szlovák Műszaki Egyetem vásárolta meg, amely viszont évekkel ezelőtt bérbe adta a Bevándorlási Hivatalnak. A balkáni háború idején főleg koszovói és boszniai menekülteket szállásoltak el itt, akik a csatazaj elmúltával vagy hazamentek vagy pedig Nyugatra próbáltak eljutni. Különösebb gond nem volt velük, ennek ellenére megértem hozzájuk hasonlóan átérzem polgártársaim aggodalmait.”
Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke a belügyminiszternek levélben fejezte ki aggodalmát, hogy újabb menekülttábort ismét a magyarok lakta Dél-Szlovákiában kívánnak nyitni. Választ még ő sem kapott.
