Schmuck Erzsébet, az LMP országgyűlési képviselője sajtótájékoztatóján a keleti nyitás politikájának kudarcaként értékelte, hogy tavaly növekedett az ország európai uniós és azon belül a Németországgal folytatott külkereskedelmi forgalma, miközben például Azerbajdzsánba, Kazahsztánba vagy Indiába kevesebbet exportálunk, mint néhány évvel ezelőtt.
A tárca erre reagálva közölte: Magyarországnak sosem volt célja, hogy az Európai Unióba, így például Németországba irányuló exportját csökkentse, így nem kudarc, hanem siker, hogy a német export tavaly 23,2 milliárd eurós rekordot ért el. A keleti nyitás eredményeként 2010 és 2013 között 13 százalékkal nőtt a magyar export a stratégia célországaiba, 2014-ben viszont az országon kívülálló okok miatt valóban történt visszaesés – magyarázták.
MTI / Krizsán Csaba
Kifejtették: az Oroszországgal szembeni EU-s szankciók és az orosz embargó miatt 15 százalékkal, 510 millió dollárral esett vissza az Oroszországba irányuló export, az ukrán gazdaság összeomlása miatt Ukrajnába 12 százalékkal, azaz 310 millió dollárral csökkent a magyar kivitel, továbbá a Microsoft bezárta a komáromi Nokia-gyárát, így az arab országokba irányuló export 820 millió dollárral csökkent.
A magyar keleti irányú exportcsökkenés tehát 1,6 milliárd dollár is lehetett volna, azonban a veszteség “csak” egymilliárd dollár, ami azt jelenti, hogy más relációkban sikerült 600 millió dolláros növekedést elérni – áll a közleményben.
