A Költségvetési Tanács (KT) szerint a hétszázmilliárdos megszorítás nélkül nem tartható be a Matolcsy György nevéhez fűződő, jövőre hatályba lépő adósságképlet, amely helyett inkább új kellene. A 2016-os költségvetés tervezete nem felel meg a stabilitási törvény életbe lépő adósságképletének – állapította meg a Kovács Árpád vezette testület, amelynek tagja maga Matolcsy György, a jegybank és Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke.
A KT elemzése szerint egy 700 milliárdos megszorítás nehezen kiszámítható következményekkel járna, ezért azt vagy módosítani kell, vagy el kell törölni. A képletet még Matolcsy gazdasági minisztersége alatt fogadták el, de szakértők már akkor felhívták a figyelmet, hogy túl szigorú. Most a Világgazdaság úgy véli, a 700 milliárdos megszorítás sokkhatása a teljes gazdasági növekedést eltüntethetné.
A Költségvetési Tanács szerint nagy baj nincs a büdzsével, nincsenek komoly kockázatok, az idei gazdasági növekedést támogathatja a kedvező külső környezet és a belső fogyasztás élénkülése. Az idei hiánycél teljesíthető, a 2015-ös 3,1 százalék után jövőre 2,5-tel nőhet a GDP, a makrogazdasági pályával sincs baj, bár a jövőre várt növekedési ütem csak akkor lesz rendben, ha a beruházási ráta nem mérséklődik jelentősen az EU-források átmeneti csökkenése miatt.
A KT a társasági adó és az szja bevételeinél jövőre bizonytalanságot lát. Utóbbinál több pénzt vár a kabinet, mint amennyivel nőhet a bruttó bér. A kamatkiadásokra 65 milliárddal, az uniós társfinanszírozásra 135 milliárddal kevesebb kell, de az EU-forrásból elkezdett programok befejezése 300 milliárddal megterheli jövőre a büdzsét, viszont a kockázatokat ellensúlyozza például az Országvédelmi Alap megnövelése és az a 35 milliárdos stabilitási tartalék, amelyet csak októbertől használhatnak fel.
Kovács Árpád a túlzott áldozatról
Kovács Árpád az M1 aktuális csatornán vasárnap este hangsúlyozta, hogy az államadósság aránya az uniós normáknak és az alaptörvénynek megfelelően csökken jövőre. A testület elnöke ugyanakkor teljesíthetetlen és káros követelménynek nevezte az adósságszabály jelenlegi képlet szerinti betartását, amely szerinte túlzott növekedési áldozattal járna. Kovács Árpád úgy látja, a realitásokkal összhangba kell hozni a képletet, és erre van fogadókészség a kormány részéről.
Mint mondta: az alaptörvényben szabályozott az államadósság arányának csökkentése, de a részletszabályokat tartalmazó feles törvény bonyolult képlete nem arányokat ír elő, hanem az államadósság növekedésének nominális értékét korlátozza. Márpedig ez gondot okoz, ha jó a növekedés és alacsony az infláció. Kovács közölte: a probléma nem csak Magyarországon jelentkezik, szavai szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy múlt heti rendezvényén is téma volt.
A Brüsszelben elhangzó vélemények szerint is olyan szabályozás kell, amely finom beállítással hosszabb távra is képes a növekedést és az államadósságot egyensúlyban tartani, és amely nem válik a növekedés akadályává. A KT elnöke úgy vélte: a gazdasági növekedés megalapozza azokat a feltételeket, amelyek kiegyensúlyozottabb, csökkenő államadóssággal és alacsonyabb hiánnyal bíró költségvetést biztosítanak. A jövőre tervezett 1 százalékpontos szja-csökkentést firtató kérdésre Kovács Árpád leszögezte: erre megvan a mozgástér.
