Nagy szegénységi tablót közölt a Magyar Nemzet a magyarországi szegénységről, ami a cikk szerint egész ellentmondásos képet mutat. Alapvetően a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország 2014 című kiadványából indul ki, ami szerint tavaly átlag 16 851 forintot költöttünk élelmiszerre. Nőtt a tojás- és húsfogyasztás, miközben a legfelső jövedelmi ötöd kétszer annyit költ élelemre, mint az alsó. Ráadásul a pénzesebbek többet tudnak egészséges ételekre, pl. sajtokra és zöldségekre fordítani.
Fonák képet mutat, hogy közben a legszegényebbeknél is sok helyen van már modern elektronika: mosogatógép, LCD-tévé vagy épp okostelefon, sőt a legszegényebb tizednél több ilyen készülék van, mint a leggazdagabbnál. Tavaly már szinte minden háztartásban volt egyébként tévé és mosógép, LCD és plazmatévék már a háztartások 40 százalékában vannak. Persze a gazdagabbak sokkal jobb minőségű műszaki cikkeket vesznek.
Ha az uniós élelmiszerárakat vesézzük ki, feltűnő, hogy nálunk a legdrágább a kukoricapehely, a ketchup és a burgonyaszirom, de itt a legolcsóbb az ásványvíz és a bor (szóval a fröccs). A hazai árszint amúgy 40 százalékkal elmarad az uniós átlagtól, a negyedik legolcsóbb tagállam vagyunk.
A lakosság amúgy nagyon árérzékeny, ugyanabból a termékből inkább az olcsóbbat veszi meg Magyarországon. Bár jó jel, hogy ugyan drágult a húsfogyasztás, a lakosság mégis több húst vásárol, ugyanez a tojásra is igaz. Mindezekhez hozzájárult az energiaárak megfékezése és az emiatt bekövetkező inflációcsökkenés, a pénzromlás tavaly már csak 0,2 százalékos volt. Bár hozzá kell tenni, hogy a legszegényebbek esetében, akik fával-szénnel fűtenek, a rezsicsökkentés nem volt annyira jelentős.
2005-höz képest a legnagyobb mértékben, 82 százalékkal a szeszes italok és a dohány drágultak, az élelmiszerárak pedig 65 százalékkal emelkedtek. Az üzemanyagárak nem ugrottak ekkorát, bár azok idén is óriásit zuhantak (nemrég 9 forinttal olcsóbb lett a benzin), sőt a tartós fogyasztási cikkek olcsóbbak, mint 2005-ben voltak.
