Szeptember 8-ra és 9-re viszont újabb munkabeszüntetést helyeztek kilátásba a tervezett éjszakai működés elleni tiltakozásul. A metró dolgozóit képviselő négy szakszervezet közül három sztrájkolt volna kedd estétől és csütörtök estétől 24 órán át, ami valójában több mint három napra bénította volna meg a brit főváros tömegközlekedését. A metróvezetők jelentős részét képviselő szakszervezet nem csatlakozott az akcióhoz, amely már a harmadik lett volna a nyáron. Először júliusban, majd augusztus elején tartottak 24 órás munkabeszüntetést. Mindkettő káoszba taszította a főváros közlekedését.
A harmadik sztrájk lehetőségét már nagyon rosszul fogadták az utasok, a héten várható esős és hideg londoni időjárás ráadásul azzal fenyegetett, hogy az emberek a kerékpárjukat sem tudták volna használni, és így csak busszal tudtak volna közlekedni. Hétfőn George Osborne pénzügyminiszter is élesen bírálta a szakszervezeteket, mondván, hogy jelentős károkat okoznak a londoniaknak.
A szakszervezetek azonban továbbra sem támogatják Boris Johnson polgármester terveit az éjszakai működésről, amely a 11 közül öt vonalon kezdődne meg szeptember 12-től péntekenként és szombatonként. A londoni metró naponta mintegy négymillió utast szállít, a hálózat több mint 400 kilométeres és 270 állomása van.
A londoni közlekedési vállalat, a Transport for London erre az évre kétszázalékos, 2016-ra és 2017-re inflációkövető fizetésemelést, a metróállomások személyzetének 500 fontos bónuszt, a metróvezetőknek pedig az éjszakai műszakért alkalmanként 200 font pótlékot ajánlott fel a tárgyalások során. Emellett ígéretet tettek arra, hogy az éjszakai munka senkinek sem lesz kötelező.
A metró dolgozóit képviselő legjelentősebb szakszervezet, az RMT azonban ennél többet követel: az infláció mértékét meghaladó fizetésemelést, minden alkalmazottnak bónuszt, a jelenlegi fizetés meghagyása mellett négynapos, 32 órás munkahetet, az éjszakai működésről pedig hallani sem akar. Emellett követelik, hogy vegyék vissza azt a több száz embert, akinek a metró működésének modernizációja, például a kártyarendszer bevezetése miatt szűnt meg az állása.
A dolgozók követelései 6,5 százalékos – évi 152 fontos – emelkedést okoznának az 1-6. zónában érvényes bérletre, noha a tömegközlekedés már így is nagyon drága, a város központjára, vagyis az 1-2. zónára érvényes havi bérlet 123 font (több mint 54 ezer forint).
