Az Extreme Light Infrastructure (ELI), amely a hozzá kapcsolódó tudásparkkal húzóerő lehet a dél-alföldi régió és az ország számára is. A beruházás a jövő évben megindulhat, ha Brüsszel kimondja a végső igent, és 2015-re megépülhet a szegedi kutatóközpont, amely számos tudományos és gazdasági haszonnal is jár majd.
A szegedi szuperlézer egyik legjelentősebb tudományos haszna, hogy különlegesen rövid impulzusokat lehet vele előállítani, amelyekkel a leggyorsabb jelenségek is nyomon követhetők lesznek majd – mondta el a Hír24-nek Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora. A fizikus és munkatársai a szegedi lézerfizikai iskola tudósaiként világszínvonalú eredményeket értek el az elmúlt harminc évben az ultrarövid impulzusok előállításában és mérésében.
Valóra váló tudományos álom
Szabó Gábor a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albertet idézte, aki szerint az életfolyamatok megértéséhez arra van szükség, hogy az elektronok viselkedését megértsük. Ez eddig csupán álom volt, de a szakember szerint most a kezünkben lesz egy eszköz, amellyel ez az álom valóra váltható. Az ELI alkalmas a legszélesebb tudományos területek vizsgálatára a biológiától, a kémián, a fizikán át az orvostudományig – hívta fel a figyelmet a szuperlézer jelentőségére a tudós. Ami az orvostudományt illeti: testünkben bizonyos betegségek is azzal kezdődnek, hogy egy elektron megmozdul egy molekulában, megváltoztatja azt, amely után a molekula már nem úgy működik, ahogyan kellene. Így a szureplézer, ha közvetve is, de az orvostudomány segítségére is lehet- mondta a szegedi rektor. Az akadémikus azt is hozzátette: leginkább olyan érdekes és fontos eredményeket vár a szuperlézertől, amelyekről egyelőre még fogalmuk sincs, hiszen a véletlenek nagy szerepet játszanak majd a lézerrel elvégzett kísérletekben és folyamatokban.
Mire is képes a szuperlézer?
Az első lézert 1960-ban Maiman építette egy rubin kristályt használva, mint fényerősítő közeget. Azóta számos lézertípust csináltak a szakemberek. Kezdetben még csupán kilowatt teljesítményűek voltak ezek az eszközök, majd egyre nőtt a teljesítményük. Az ultraibolya tartományban működő úgynevezett nanoszekudumos lézerekkel például a szem szaruhártyájába való finom beavatkozás is lehetséges. A szegeden épülő ELI szuperlézer ennek a soksorosára képes: a ma előállítható legrövidebb úgynevezett attoszekundumos fényimpulzusokat hoz létre, amelyek tíz a mínusz tizennyolcadikon másodperc gyorsaságúak.
Gazdasági haszon
A szegedi egyetem rektora azt is elmondta: a lézertechnológiára épülő fotonika – amely magában foglalja a fogyasztói elektronikát és a síkképernyős megjelenítést is – a „borzasztó gyorsan” fejlődő, dinamikus iparághoz tartozik. Piaci forgalma a világban négy éve majd háromszáz milliárd eurós volt, ez 2015-re, mire a szegedi szuperlézeres kutatóközpont megépülhet, a becslések szerint meghaladhatja a négyszáz millió eurót is. Európa versenyképessége pedig ezen a területen kedvező. A fotonika kedvelt célpontja befektetőknek is, Magyarországon pedig jelen vannak az érdekelt multinacionális cégek és a kis és közepes vállalkozások – magyarázta a szegedi egyetem rektora, aki szerint az ELI megteremti azt a környezetet, amely várhatóan vállalatok betelepülésével jár majd. Éppen ezért a professzor a szuperlézer mellett legalább olyan fontosnak tartja azt a majd hatvan hektáros tudományos parkot, amelyet a tervek szerint az ELI tíz hektáros területe köré építenének ki. A professzor kiemelte: a kétszázat is meghaladó kutatói mellett a komplexum építése és működtetése még több száz munkahelyet teremthet, és tíz év alatt sok száz millió euró beruházást generálhat.
Fel kell kötni a fehérneműt
Az ELI egyébként összességében 800 millió eurós beruházás, melyben a szegedi helyszín mellett Prága és Bukarest szerepel. Ebből a pénzből mintegy 250 millió euró jut Magyarországra. Miután az Unió strukturális alapjaiból adott ötven millió eurót meghaladó kiemelt projektek esetében Brüsszelben mondják ki a végső döntést, be kell adni még egy nagy pályázatot, melyre a jövő év első negyedévében kerül sor – ismertette a szegedi rektor. Az akadémikus szerint „fel kell kötni a fehérneműt”, de bízik a sikerben. Eközben azonban az előkészítő munkálatok folyhatnak – hangsúlyozta a rektor.
A szegedi kutatóközpont megépítésének előkészítője, gazdája, kivitelezője és üzemeltetője az ELI-HU Nonprofit Kft. Lehrner Lóránt ügyvezető igazgató azt mondta: nincs akadálya a beruházás előkészítésének, és ő is bízik a brüsszeli pozitív döntésben. Lehrner Lóránt kiemelte: az Unió illetékesei eddig is végig kísérték a munkájukat, nem kaptak tőlük semmilyen negatív véleményt, és olyan előkészítési munkát végeznek majd, amelyre igenlő lesz majd a válasz. Az ügyvezető igazgató szerint a kivitelezési munkák a jövő évben kezdődhetnek el, és 2015-re megépülhet a kutatóközpont. Lehrner Lóránt azt is hangsúlyozta: a több ezer négyzetméteres központ megépítése, melynek egy része a föld alatt, más része a föld felett lesz, nagyon korszerű technológiai eljárásokat igényel. Példaként említette, hogy biztosítani kell az óriási épületben az állandó hőmérsékletet és azt a stabilitást, amely garantálja, hogy a lézerfény ne mozduljon el. A szegedi rektorhoz hasonlóan Lehrner Lóránt is úgy vélte: a szegedi kutatóközpont mágnesként vonzza majd a különböző cégeket, és nem csupán Szeged, az ország hírét is viszi majd a világban.
