A Wekerle-terv segíti a külhoni magyarság megmaradását és megerősödését, a gazdaság bővülése révén a magyarországi magyarságot, valamint gazdasági növekedést visz az egész Kárpát-medencébe – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön a III. Kárpát-medencei Gazdasági Fórum előtt újságírók előtt nyilatkozva. Kérdésre válaszolva közölte: a magyarság megmaradása szempontjából kulcsfontosságú, hogy ne csak a kulturális és a közjogi kötelék erősödjön Magyarország és a külhoni magyarság között, hanem gyakorlatban is segítséget nyújtson az anyaország, például a gazdasági élet területén. Úgy vélte, hogy a Wekerle-terv, mint gazdaságfejlesztési program, növekvő életlehetőséget biztosít minden ember számára a Kárpát-medencében. Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy Magyarország az élet minden területén támogatja a külhoni magyarságot: támogatást kapnak a határ menti együttműködésekben és gazdaságfejlesztésben is. Utóbbira példaként említette az agráriumot, ahol mezőgazdasági gépek beszerzésének támogatására van mód.
MTI fotó
A miniszterelnök-helyettes szerint az Osztrák-Magyar Monarchia egykori területének természetes egységként kezelése olyan gazdasági bővülést hozhat, amely növekvő életminőséget és lehetőségeket jelent a határon túli és az anyaországi magyarság számára.
A megmaradás alapja
Radetzky Jenő, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntőjében kiemelte: munkával és gazdasági integrációval kell megteremteni a megmaradás alapjait a Kárpát-medencében. Úgy fogalmazott, hogy “a legjobb nemzetiségi politika egy hatékony, eredményes integrációs gazdaságpolitika lehet”. Galambos Dénes, a megyei kormányhivatal kormánymegbízottja büszkeségüknek nevezte, hogy 2011-ben Fejérből, Mórról indult el az a kezdeményezés, amely a kormány által elfogadott Wekerle-tervben bontakozott ki. A terv fő céljának a magyar kis- és középvállalkozások megerősítését, a munkahelyteremtést és az exportképesség növelését nevezte.
Törő Gábor, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke emlékeztetett arra, hogy a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési program névadója, Wekerle Sándor munkássága megteremtette az erős magyar forint alapjait, és gazdasági növekedést hozott. A jelenlegi kormány is “a szakadék széléről rántotta vissza” a magyar gazdaságot, amely Magyarországon kívül is példa lehet – mondta. Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára közölte, hogy szervezetük többféleképpen igyekszik elősegíteni a hazai vállalkozások külhoni sikereit. Segítik a vállalkozások külpiacra jutását, a Kárpát-medencei országokban területi kamarákat és vegyes kamarai rendszert működtetnek, és két éve működik a Kárpát Régió Üzleti Hálózat, amelyet a Nemzeti Külgazdasági Hivatallal (HITA) közösen hoztak létre.
MTI fotó
A fórum keretében Semjén Zsolt átadta a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által alapított Wekerle-díjat Jüllich Ádámnak, a 16 céget tömörítő, 400 embert foglalkoztató Jüllich Glas Holding Zrt. elnökének. A díjazott elmondta, hogy a harminc éve alapított vállalkozás tíz év után lépett a “Monarchia virtuális határain belüli” piacokra. Exportjuk 1998 körül az árbevétel 20 százalékát adta, mostanra mindez 53 százalékra bővült.
Növekedési kilátások
Kovács Árpád, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke előadásában kifejtette, hogy hazánk a válságot követően, hosszú idő után olyan pozícióba került, amely gazdasági eredményeket hozhat. Úgy vélte: 2014 lehet az első olyan év, amikor az új gazdasági szerkezet hatásaként megjelennek azok az adottságok, amelyek “a termőre fordulást hozzák”. Az ország gazdasági növekedési potenciáljával kapcsolatban kifejtette, hogy hazánk együtt mozog a szomszédos országokkal, és “nem igaz a leszakadási effektus a tények ismeretében”. Szerinte a befektetések és a hitelezési aktivitás alapján változtatni kell a magyarországi versenyképességi feltételrendszeren, mert ennek hiányában Magyarország potenciális növekedése 2-3 százalék maradhat, míg a környező országoké 3-4 százalék lehet. Kovács Árpád hangsúlyozta, hogy 2012-höz képest 2014-ben az üzleti bizalom mérsékelt javulása várható, miközben mintegy 100 milliárd forinttal csökken a finanszírozási költség, az államadósság pedig szerény mértékben csökken. A jelentősen javuló növekedési kilátások mellett stabil forint és lassú javulás várható a tőkekivonás területén – tette hozzá.
