nem a teljes vagyont érinti a döntés, a pontos értéket azonban nem közölte. Jelezte: a döntést megfellebbezik, mert ha így marad a helyzet, az kétségtelenül nem tesz jót a befektetői tárgyalások megindításának”.
Mint elmondta: az a büntető eljárás, amelynek része az intézkedés, amelyről a napokban kaptak tájékoztatást, “a társaság korábbi működéséhez, a felszámolást megelőző egyes gazdasági ügyletekhez kapcsolódik, egyértelműen azokhoz köthető”.
Hozzátette: vizsgálják a döntés jogi környezetét, illetve a zár alá vétel hatását a felszámolási eljárásra. Azt kívánják feltárni, hogy a csődtörvény speciális szabályai alapján valóban lehet-e a felszámolási eljárás megindítását követően a hitelezői vagyon terhére zár alá vételi, vagyonelkobzási döntést hozni.
“Amennyiben igen, akkor sem lehetetlenül el a felszámolási eljárás, hiszen nem a teljes vagyont érinti a végzés” – közölte, hozzátéve, így is csak bonyolult jogi procedúra keretében lehet az érintett vagyont a befektetői piacra kivinni.
“Ha így marad a helyzet, az kétségtelenül nem tesz jót a befektetői tárgyalások megindításának”- mondta a felszámolóbiztos, aki egy hete az MTI-nek azt mondta: jövő januárban kezdhetnek befektetőt keresni a cégbe.
Megjegyezte: a zár alá vétel a felszámolási eljárás felfüggesztését is eredményezheti, így pedig bizonytalanná válhat, le tudják-e hívni a bérgarancia-alapból a dolgozók ki nem fizetett járandóságát. „Az üzemeltetési törekvések nem reális alternatívvá válnak, a felszámolási feladatok folyamatban lévő meghitelezése is zátonyra futhat” – hozott fel egy újabb lehetséges problémát.
“Nem a büntető eljárás maga a probléma, hanem annak egyes következményei, különösen azok, amelyek a vagyon feletti rendelkezési jogokat, a vagyon értékesíthetőségét korlátozzák, a felszámolás ütemes előrehaladását nehezítik” tette hozzá Jendrolovics Pál Péter.
Máté Kinga, a Győri Törvényszék szóvivő bírája későbbre ígért tájékoztatást az ügyben.
