A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közreműködő szervezet lehet a közös agrárpolitikában a kormánnyal folytatott tárgyalások alapján körvonalazódó terv szerint – mondta a kamara elnöke szerdán Székesfehérváron, egy gazdafórum előtt rendezett sajtótájékoztatón.
Gazdabarát rendszer épül
Győrffy Balázs szerint a kamarai közreműködés révén a gazdasági racionalitás és a tagság érdekei is sokkal jobban érvényesülnének. Egy kevésbé bürokratikus, sokkal inkább “gazdabarát rendszer” kiépítését tűzték ki célul.
Elfogadhatónak mondható a tavalyi év
A jövőben a 100 millió forint alatti pályázatok várhatóan jóval egyszerűbben és könnyebben hozzáférhetők lesznek a kamarai rendszeren keresztül. A NAK elnöke a 2013-as év agrárgazdasági teljesítményét a körülményekhez és az időjáráshoz képest elfogadhatónak értékelte.
A köztestület tevékenységéről szólva elmondta: a tagdíjjal azonos szolgáltatást nyújtó kamarát építenek. Vállalták, hogy a kamarai kártyán keresztül a 370 ezres tagság “nagyságában rejlő erőt kiaknázzák”. Egyfajta fogyasztói csoportként előnyöket próbálnak szerezni a gazdasági térben – mondta.
Jakab István az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége elnöke ismertette: az agrárgazdaság tavalyi kibocsátása jelentős mértékben, 4 százalékkal nőtt 2012-höz képest, ami 2300 milliárd forintos teljes kibocsátást eredményezett.
Hozzátette: 2010-hez képest a növénytermesztés 39 százalékkal, az élőállat-tenyésztés és az állatitermék-előállítás 28 százalékkal nőtt, míg az agrárexport a tavalyi 8,2-8,3 milliárd eurós teljesítménnyel várhatóan az eddigi legmagasabb lesz.
Hangsúlyozta, hogy az import arányaiban csökkent, négymilliárd euró fölött volt. A szaldó így négymilliárdos többletet mutat, vagyis az agrárium “ágazatilag kiemelkedő, nemzetgazdaságilag meghatározó évet” zárt – mutatott rá.
Színvonal és volumennövelés
Jakab István szólt az export szerkezetéről is, amely jelentősen megváltozott: lényegesen magasabb feldolgozási szintű, magasabb hozzáadott értékű termékeket értékesítettek a magyar termelők külföldre, ami a foglalkoztatottság bővüléséhez és a jövedelmi viszonyok javulásához vezetett.
Az uniós forrásokat a mezőgazdaságban termelésbővítésre és az élelmiszer-feldolgozóipar fejlesztésére kívánják fordítani úgy, hogy a színvonal és a volumennövelés legyen a középpontban – hangsúlyozta.
