A Fidesz-KDNP 51,49 százalékos győzelme egyébként az Európai Néppárt (EPP) pártcsaládján belül a legjobb eredmény az egész EU-ban – ennél jobban a nem végleges eredmények szerint csak egyetlen párt teljesített, mégpedig a szocialista frakcióhoz tartozó Máltai Munkáspárt, amely 53,3 százaléknyi szavazatot szerzett.
Ki lesz a bizottság elnöke?
Az Európai Néppárt az eddigi adatok szerint a szavazatok 28,1 százalékát kapva 211 képviselővel rendelkezik majd a 751 tagú Európai Parlamentben. Ez jóval kevesebb, mint eddigi létszámuk, de így is megelőzik a nagy rivális szocialistákat (25,7 százalék – 193 mandátum). Jean-Claude Juncker, a néppártiak listavezetője hétfőn kora hajnalban közölte: az Európai Néppárt a jelek szerint megnyerte az európai parlamenti választást, és így jogos az az igénye, hogy elnököt állítson az Európai Bizottság élére.
Fotó: MTI
Martin Schulz, az európai szocialisták listavezetője Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján ugyanakkor azt mondta: egyelőre túl korai lenne megmondani, hogy ki lehet az Európai Bizottság következő elnöke, a pártoknak előbb egyeztetniük kell arról, hogy milyen programban tudnak megállapodni.
Ami a többi politikai erőt illeti, a harmadik legnagyobb erőt a liberálisok alkotják, akik 9,85 százalékos szavazataránnyal 74 mandátumot szereztek. A negyedik helyen 7,72 százalékkal, 58 mandátummal a zöldek, az ötödiken pedig 6,26 százalékkal, 47 mandátummal a radikális baloldaliak végeztek. A konzervatívok 5,19 százalékkal 39 helyet, a Szabadság és Demokrácia Európája nevű frakció pedig 4,39 százalékkal 33 helyet szerzett az Európai Parlamentben. A független EP-képviselők száma 40, azon újonnan megválasztott képviselőké pedig, akiknek a pártja egyetlen frakció pártcsaládjához sem tartozik, 56 lesz.
A francia kormány figyelmeztetést kapott
Az EP-választás másik fontos fejleménye az euroszkeptikus, vagy éppen nyíltan EU-ellenes, adott esetben szélsőjobboldali erők előretörése, amit leginkább a franciaországi és a nagy-britanniai eredmények mutatnak. Franciaországban a szélsőjobboldali Nemzeti Front a szavazatok 25,4 százalékával megnyerte az európai parlamenti választásokat, s 23-25 képviselői helyet, a francia helyek harmadát kaphatja meg a strasbourgi parlamentben. Az FN először ért el ilyen jó eredményt, s elnöke máris előre hozott parlamenti választások kiírását követelte. “Ez a választás meggyőződésem szerint több, mint egy újabb figyelmeztetés. Ez sokk, egy földindulás…” – ismerte el Manuel Valls miniszterelnök.
Nagy-Britanniában pedig a legnagyobb EU-ellenes politikai erő, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) jelentős előretörését és valószínű győzelmét jelezték a hétfő hajnalig ismertté vált első eredmények. Ezekből az látszott, hogy a UKIP jelentősen növelte támogatottságát, és 29-30 százalék körüli szavazataránnyal vezeti a mezőnyt. A UKIP elsődleges politikai célkitűzése Nagy-Britannia kivonulása az Európai Unióból, és ezzel együtt az EU-ból érkezők szabad nagy-britanniai bevándorlásának és munkavállalásának felszámolása.
Keleten igen alacsony volt a részvétel
De előretörtek az euroszkeptikus erők például Dániában is, ahol a populista Dán Néppárt nyerte meg a választást. Ausztriában a sokak által szélsőjobboldalinak mondott Osztrák Szabadságpárt a harmadik helyen végzett 20,5 százalékkal – jelentősen bővítve szavazatarányát, hiszen 2009-ben még csak 12,7 százalékot ért el. S Hollandiában végül az előre jelzettnél jobban szerepelt Geert Wilders euroszkeptikus, idegengyűlölő szélsőjobboldali Szabadságpártja (PVV): míg a voksolás után, csütörtök éjjel közzétett exit poll eredmények szerint a párt csak a negyedik helyen szerepelt, az ANP holland hírügynökség vasárnap éjszakai, immár az előzetes eredményeken alapuló összegzése szerint a PVV.
Az Unió keleti felében a voksolás legfőbb tanulsága a nagyon kis részvételi arány. Míg az EU szintjén átlagosan 43,11 százalékos volt a részvétel, s ez valamivel még jobb is az előző választáshoz képest, addig a kelet-közép-európai régióban a szavazók aránya csak 22,7 százalékos volt – s ezen belül Szlovákiában csak 13 százalékos, ami a legalacsonyabb érték az egész EU-ban. De a szomszédos Csehországban is csak a választópolgárok 18,2 százaléka ment el az urnákhoz. Szlovákiából egyébként a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Most-Híd szlovák-magyar párt is egy-egy mandátumot szerzett. Romániából pedig az RMDSZ két vagy három képviselőt küldhet majd Strasbourgba.
