A magyar kormány új tagjáról Martonyi János külügyminiszter beszélt először csütörtökön Párizsban az MTI-nek, miután munkareggelin fogadta francia kollégája, Laurent Fabius.
Az 58 éves Trócsányi László jogtudósként, ügyvédként, diplomataként és egyetemi tanárként is ismert. Kutatási területe az összehasonlító alkotmányjog, a közjogi bíráskodás, a közjogi (közigazgatási) bíráskodás és az európai közjog, ezen belül a nemzeti alkotmányjog és az európai integráció kérdése. 2000 és 2004 között Magyarország brüsszeli nagykövete, 2007-ben az Alkotmánybíróság tagjává választották. Tisztségét 2010-ig töltötte be, amikor kinevezték Magyarország párizsi nagykövetévé.
Az igazságügyi tárca eddigi vezetőjéről már korábban jelentek meg olyan sajtóinformációk, amely szerint Navracsics Tibor pont a leköszönését bejelentő Martonyi János bársonyszékét kapná a diplomácia vezetőjeként. Más pletykák szerint Navracsicsot majd az ősszel megüresedő uniós biztosi posztra szánják.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Mit is képvisel Trócsányi?
Az új miniszter szellemiségének, világnézetének, jogi filozófiájának jellemzésére kerestünk pár idézetet egy korábbi interjúból:
(Az Alaptörvényről:) „Egy alkotmány legitimációját csak hosszabb időtávlatban lehet megítélni. Figyelembe kell venni az alkotmányos gyakorlatot, illetve azt, hogy az alkotmány szelleme miként érvényesül a mindennapokban. Ezek alapján lehet majd ítéletet mondani, ezért nem fogadhatók el a negatív előítéletek, vélelmek.”
„Sokan üdvözlik, hogy Magyarország a keresztény gyökereket betette az Alaptörvénybe, példát mutatva Nyugat-Európának. Számukra az, hogy Magyarország Alaptörvénye kiáll bizonyos értékek mellett pozitív, bátorító dolog. Úgy is tűnhet, mintha egy ideológiai küzdelem folyna: két össze nem egyeztethető, antagonisztikus erő között Magyarországon és Nyugat-Európában is.”
(A magyar demokratikus fejlődésről) „Széttöredezett pártviszonyok, politikai instabilitás, korrupció és más diszfunkciók jellemezték az elmúlt évtizedeket. 2010-től mondhatjuk azt, hogy a jobboldalon – szemben a korábban széttöredezett pártstruktúrákkal – kialakult egy nagy gyűjtőpárt (néppárti jelleggel), amely már megfelel a nyugat-európai pártviszonyoknak (CDU, UMP, stb.). Nyilván hasonló fog lejátszódni a baloldalon is, mert ez felel meg leginkább az európai politikai kultúrának.”
„Demokráciáink törékenyebbek, demokratikus intézményeink a XX. század eseményei miatt fejlődésükben törést szenvedtek. A politikai kultúra és alkotmányosság nem egy „megvásárolható termék”. Folyamatos fejlődésre van szükség, amelyben rendkívül fontos szerepet kell kapnia a toleranciának, a dialógusnak, az intézmények és egymás tiszteletének.”
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
