„Az Elég hiú, egoista emberek – Miért nem volt esélye az ellenzéknek a magyar választáson” című cikkében a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) az MSZP, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezette erők választási szövetségének előzményeit is ismertette. A lap szerint „mélyen beégett a Fidesz kollektív emlékezetébe”, hogy a 2006-os őszödi beszédet követő tüntetések után a rendőrség erőszakkal lépett fel a párt egy békés tüntetésével szemben. Mindig erre emlékeztetnek, amikor felmerül a vád, hogy a Fidesz a kétharmadot tisztességtelenül használja fel az ellenzékkel szemben, és az esetet “vélhetően a Fidesz sok embere valóban felhatalmazásként értékeli arra, hogy minden erővel távol tartsa a hatalomtól az akkori események főszereplőit”.
A német konzervatív lap a 2010 előtti időszakkal kapcsolatban kiemelte még, hogy “a bénultság évei” után az ország az “államcsőd szélére” jutott, gyakran Görögországgal egy lapon emlegették. Az összeomlást csak egy IMF-hitel és “mélyen húsba vágó” intézkedések révén lehetett elkerülni. Orbán Viktor 2010-es “földcsuszamlásszerű győzelmének az erkölcsi, gazdasági és társadalmi kisiklások alapoztak meg”, és az idei kampány “hátterét is ezeknek az éveknek az eseményei jelentették”. Gyurcsány Ferenc személye “sokak számára hiteltelenítette a baloldali szövetséget”, az pedig “nem segített feltétlenül” Bajnai Gordonnak, hogy külföldön sikeres válságkezelőként “ünnepelték”, mert Magyarországon “elsősorban a megszorításokra és elbocsátásokra emlékeztek” kormányfői tevékenységéből.
A FAZ szerzője szerint a három párt összefogása után “a Fidesznek könnyű volt a régi ellenségképre, Gyurcsányra kihegyezni a kampányt”. “Vajon a választási rendszer akadályozta meg a baloldali szövetség sikerét? – teszi fel a kérdést a lap, amely szerint a főszereplők és sok támogatójuk szeretné így látni”, de biztosan ártott a szövetség “heterogenitása”. Ugyanakkor a baloldal jobb eredményt ért el, mint 2010-ben. Nem biztos, hogy Gyurcsány vagy Bajnai egyedül indulva átlépte volna a bejutási küszöböt, az viszont biztos, hogy a Fidesz az új rendszer révén szerzett ismét kétharmados többséget annak ellenére, hogy a szavazatoknak csak a 44,5 százalékát szerezte meg – írta a FAZ.
Bezzeg a szlovák elnökválasztás
A szlovákiai államfőválasztás és a magyar országgyűlési választás hangulatát vetette össze jegyzetében a Lidové Noviny. A konzervatív cseh lap szerint a szlovákiai választás “a demokrácia ünnepe volt”, míg a magyarországiról ez nem mondható el. “Robert Fico…a vereség beismerésével bebizonyította, hogy demokratikus politikus. Ezzel megtette az első lépést ahhoz, hogy végül ő is méltó elnöke lehessen Szlovákiának”. A szerző szerint vélhetően a történelmi tapasztalatokkal magyarázható, hogy a magyarok “legalábbis megtűrik, hogy Orbán Viktor korlátozza a demokratikus szabadságjogokat és elveket”.
Most Orbánon a sor – s erre kellene, hogy ösztönözzék európai partnerei is – hogy abszolút hatalmát megossza a demokratikus ellenzékkel, betiltsa a Jobbikos neonácikat, s nagyvonalúbb demokrata legyen, mint amilyen az utóbbi négy évben volt. Ha azt akarta, hogy lezárja a magyarországi posztkommunizmust és lerakja az új Magyarország alapjait, “célját már elérte”. “Most eljött az ideje annak, hogy Orbán Viktor megerősítse a magyar demokrácia legitimitását, hogy a történelmi Magyarország politikusából európai államférfivá váljon. Úgy, ahogy ez Szlovákiában Robert Ficóra vár” – zárja eszmefuttatását a szerző.
