A szövetség szerint a győztes egyéni jelöltekre leadott szavazatok után országos listáról kiosztott többletmandátumok sértik a választójog egyenlőségét, ezért az Alkotmánybírósághoz fordul. Ahhoz azonban, hogy az AB dönthessen, először a választások országos listás eredményét kellett megtámadni a Kúrián, ezért nyújtott be a pártszövetség felülvizsgálati kérelmet. Az Együtt-PM nem akarja megkérdőjelezni az eredményt, csak a „szavazategyenlőség jogelvének érvényesítését” szeretné elérni.
A Kúria szombaton érdemi vizsgálat nélkül elutasította a felülvizsgálati kérelmet, mert az szerinte érdemi vizsgálatra alkalmatlan volt. A végzés szerint a bírósági felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni, mely jogszabályba ütközik a megtámadott határozat, a kérelmezők azonban nem jelölték meg, hogy a Nemzeti Választási Bizottság döntése a megjelölt jogszabályokat miként sértette meg.
Önmagában az a körülmény, hogy a kérelmezők a jogi normát sérelmezik, azt alaptörvénybe ütközőnek tartják, a határozat érdemi felülvizsgálatát nem eredményezheti – szögezte le a Kúria, amely erre hivatkozva érdemi vizsgálat nélkül elutasította a beadványt. A Kúria határozata ellen további jogorvoslat nincs. A Kúria a végzésében azt is hangsúlyozta, hogy a választási rendszer, illetve az annak alapját képező normarendszer felülvizsgálatára nincs hatásköre.
