Az ülés napirendjén szerepel a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvénnyel kapcsolatos határozattervezet, amelyet a testület már több korábbi ülésén is megvitatott, hétfőn pedig várhatóan megszületik a döntés. Ezután megkezdődik az Alkotmánybíróságon a nyári szünet.
A bírák nyugdíjkorhatárának 62 évre csökkentését az új alaptörvény és a bírák jogállásáról szóló törvény rögzítette, ezt azonban nemcsak az Ab, hanem a strasbourgi székhelyű európai emberi jogi bíróság és a luxembourgi székhelyű uniós bíróság is vizsgálja.
Az új alaptörvény szerint a bírák szolgálati jogviszonya – az eddigi 70. életév helyett – a 62-ről fokozatosan 65 évre emelkedő általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn. Idén összesen 274 bíró vonul nyugállományba. Júniusban közölte az EU Bírósága, hogy megindultak az Európai Bizottság által Magyarország ellen kezdeményezett kötelezettségszegési eljárások, amelyek közül az egyik a bírák kötelező nyugdíjazásával kapcsolatos. Ugyancsak júniusban jelentette be a Magyar Helsinki Bizottság, hogy a közreműködésével 105 bíró fordult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, kérve az emberi jogok európai egyezménye megsértésének megállapítását és kártérítés megfizetését.
A civil jogvédők korábbi közleménye szerint a bírói tevékenység felső korhatára 1869 óta a 70. életév volt, ám az alaptörvény és az új bírósági törvény szerint legkésőbb ez év végén mindazoknak megszűnik a szolgálati jogviszonyuk, akik 2012-ben töltik be a 62. életévüket.
A Magyar Helsinki Bizottság strasbourgi beadványa szerint ez a megoldás sérti a tulajdonhoz való jogot és a diszkrimináció tilalmát. A jogvédők úgy vélik: a strasbourgi bíróság korábbi ítélkezési gyakorlata alapján a bírák alappal számíthattak arra, hogy 70 éves korukig gyakorolhatják hivatásukat, továbbá az idő előtti nyugdíjazás álláspontjuk szerint diszkriminatív is, hiszen például a közjegyzőkre, végrehajtókra, alkotmánybírókra, jogi egyetemi oktatókra, ügyvédekre eltérő, kedvezőbb rendelkezések irányadóak. Úgy vélik, diszkriminációt jelent az is, hogy a Kúria elnökére nem vonatkozik a korhatár, akik pedig 55 évnél nem idősebbek, három évvel tovább, 65 éves korukig ítélkezhetnek.
