A Mountain Management iroda tavaly is szondázta a síelők véleményét, és az idén is kijöttek az eredménnyel – írja a sielok.hu. Az Alpok 55 síterepén közel 40 ezer síelő véleményét kérdezték meg egy előre meghatározott szempontrendszer alapján. A megkérdezettek 21 szempont (például: síterep nagysága/pályák száma, hóbiztosság, pályakarbantartás, szállások, liftek, vendégszeretet, biztonság a pályákon, szórakozás-kikapcsolódás, síiskolák, apres-ski és a hely természeti szépségei) alapján pontozták a síterepeket 1-től 10-ig. A tízes listán végül négy osztrák, négy svájci és két olasz síterep kapott helyet, francia és német terep nem jutott a TOP 10-be.
Nagy kérdés ugyanakkor, hogy a felmérésben mennyire számított a magyar turisták véleménye – hiszen a tapasztalatok szerint az elmúlt években folyamatosan csökkent a számuk. S, az is kérdés, hogy mi várható az ide szezonban? “A tavalyi évben tapasztalt romló tendencia után idén további, mintegy 15-20 százalékos visszaesés figyelhető meg a foglalások számában, ami egyértelműen az elmélyülő válság rovására írható” – mondta el a Pénzcentrum.hu érdeklődésére Bánfi Gábor. Az Intersí utazási iroda ügyvezetője szerint kész csoda, hogy az idei szezonban is kitudtak még jönni a nyomtatott katalógussal. Mindemellett a banki költségek emelkedése is tovább borzolja a piaci szereplők kedélyeit. ” Vélhetően az elmúlt időszakban tapasztalt gazdaságpolitikai folyamatok hatására épp a napokban mondta fel számlavezető bankunk – minden indoklás nélkül – a korábban szerződésben rögzített egyedi kondícióinkat” – mondta el Bánfi Gábor.
Éppen ellentétes folyamatokat vázolt ugyanakkor Rónai Osszián. A Maremonti utazási iroda ügyvezetője szerint az előző éve azonos időszakához képest (a tapasztalatok szerint november végére jellemzően 50 százalékos értékesítettségről beszélhetünk – a szerk.) hozzávetőlegesen 20 százalékos bővülés figyelhető meg a foglalások számában. A cégvezető piaci előnyüket a jobb ajánlatokkal, a síbérletekre vonatkozó, akár 20 százalékos kedvezményekkel, valamint az euró alapú árazás bevezetésével magyarázza. “Az árfolyam ingadozása rendkívül nehéz helyzetbe hozta a piaci szereplőket. Bár az állam kötelez minket arra, hogy forintban is lehessen fizetni, ennek ellenére – főként a kiszámíthatóság miatt – igen pozitívak a visszajelzések a tavalyi évben bevezetett euró alapú árazásunkról” – osztotta meg tapasztalatait Rónai Osszián
Míg Bánfi szerint a magyar turisták továbbra is főként az ár alapján választanak úti célt, s egyre jobban pörögnek rövidebb időtartamra szóló utak is. Addig Rónai szerint lassul, megállni látszik a rövidebb turnusok térnyerése. Tapasztalataik szerint ezzel összhangban pedig újra nő az egy hetes turnusokra értékesítési mutatója. Természetesen abban mindkét piaci szereplő egyetért, hogy úti cél tekintetében az alaptrendek maradtak. Rónai elmondása szerint ezek közül Ausztria, valamint Franciaország foglaltsági mutatói nőttek a legnagyobb mértékben, őket követi némileg kisebb növekedélsi ütemben Olaszország. Arányaiban természetesen Csehország és Szlovákia is szép növekedési tendenciát mutat, volumenüket tekintve ugyanakkor ezen országok még mindig jócskán elmaradnak a sikerrégióktól.
Az elmúlt években tapasztalt trendek, miszerint árak és szolgáltatások tekintetében a magyar síelők elsősorban a középkategóriás síterepeket keresik, viszont még továbbra is tartják magukat. Ausztriában például továbbra is igen közkedvelt Murau, Lachtal, Prabichl illetve Tauplitz, mely síparadicsomokban átlagosan 4-5 napra 20 ezer forinttól, míg egy teljes hétre körülbelül 35-40 ezer forinttól foglalhatunk szállást, s nagyjából ugyanez igaz más országok szállásait illetően is. Síbérletárak tekintetében pedig inflációkövető árazásról beszélhetünk, mely idén hozzávetőlegesen 2,5 százalékos drágulást eredményez – természetesen ez az elmozdulás helyspecifikus.
