A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének Munkahelyi stressz és stresszkezelés kutatócsoportja május 1-jén indította Munkahelyi Stressz Felmérését. Az országos kutatásból megtudhatjuk, hogy a magyar munkavállalók számára sokkal inkább a gyors munkatempó (63), mint a jelentős mennyiségi elvárás (47) okoznak magas stresszterhelést.
Jelentős stressztényezőként jelenik meg továbbá az igazságosság és tisztelet alacsony mértéke (41), valamint komoly problémát okoz a szekálás is. A stresszfelmérésben résztvevők mintegy 40 százaléka számolt be arról, hogy valamilyen gyakorisággal szenved ettől a munkahelyén – emelte ki Nistor Katalin pszichológus, PhD hallgató.
A szekálástól ők szenvednek leginkább
A munkahelyi zaklatás, és ezen belül is a szekálás, megfélemlítés, az egyik legkomolyabb kockázati tényező. Azok a munkavállalók, akik rendszeresen ki vannak téve szekálásnak, jóval magasabb stressz-szintről, gyakoribb munka-család konfliktusról és alacsonyabb elégedettségről számolnak be. A szekálás gyakoriságának előfordulása összefüggést mutat a munka jellegével is: a segédmunkások, szakdolgozók és irodai, ügyviteli dolgozók körében figyelhető meg legtöbbször.
A nők gyakrabban számolnak be szekálásról, szexuális zaklatásról és fizikai erőszakról, az erőszakkal való fenyegetés pedig a férfiak körében volt gyakoribb. A szekálás leggyakrabban a felettes és a munkatársak részéről éri a dolgozókat. Szexuális zaklatás a munkatársak és az ügyfelek, páciensek, vendégek részéről éri a munkavállalókat. Erőszakos fenyegetést és fizikai erőszakot is leginkább az ügyfelek, páciensek, vendégek részéről szenvednek el.
A legfrusztráltabb állások
A szexuális zaklatás a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, idegenforgalom ágazatában fordult elő kimagaslóan nagy arányban: minden 5. kitöltő valamilyen rendszerességgel elszenvedi. Az erőszakkal való fenyegetés az egészségügy, szociális ellátás (24 százalék), a személyszállítás (21 százalék) és a védelem (21 százalék) területeken fordult elő legnagyobb arányban.
Fizikai erőszaktól szintén az egészségügy, szociális ellátásban dolgozók szenvedtek a leggyakrabban (7 százalék). A szekálás minden ágazatban minimum 28 százalékban előfordult, leggyakrabban a szálloda, vendéglátás, idegenforgalom (48 százalék) és az egészségügy, szociális ellátás (48 százalék) területén.
Az országos átlagnál (43) jóval nagyobb mértékben veszélyezteti a munkakörrel járó érzelmi megterhelés az oktatás (67), valamint az egészségügyi és szociális ellátás (69) területén dolgozókat. Különösen alacsony pontszámokat értek a hatáskör (munkavégzésre gyakrolt kontroll) (27), valamint a jutalmazás (elismerés) terén a személyszállítás, közlekedés, postai szolgáltatások ágazat dolgozói.
Ha a pozitív dolgok hiányoznak, az is stresszt okozhat
Amiből pedig erőt meríthetnek a dolgozók, az a munkakör egyértelműsége (71), a munka értelmessége (68) és a jó munkahelyi közösség (70). A munkahelyi elégedettséget tekintve a legmagasabb értéket (60) a szakmai, tudományos és műszaki területen dolgozók és az IT, telekommunikáció, média ágazat munkatársai értek el (58). Az országos átlaghoz (54) képest jelentősen kevésbé elégedettek a személyszállítás, közlekedés, postai szolgáltatás ágazat (45) valamint a védelem (igazságügy, bíróság, büntetésvégrehajtás) kitöltői.
Melyek a legstresszesebb foglalkozási ágazatok ma Magyarországon?
A munkahelyi stressz mértéke a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, idegenforgalom ágazatban volt a legjelentősebb (56), ezt követi a kereskedelem, gépjárműjavítás, ingatlanügyek ágazat (55), és a személyszállítás, közlekedés, postai szolgáltatás ágazat (54).
Ugyanakkor az országos átlaghoz képest (52) némileg alacsonyabb stressz-szint volt mérhető az egyéb szolgáltatás (érdekképviselet, nonprofit szervezet, szépségápolás stb.), energiaipar, bányászat, víz- és hulladékgazdálkodás (50), valamint a művészet, szórakoztatás, sport, szabadidő (50) ágazati kategóriában dolgozók körében.
Női-férfi különbségek
A nők számára a személyszállítás, közlekedés, postai szolgáltatások (59) és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, idegenforgalom (58) a legstresszesebb ágazatok, míg az oktatásban (52) és az egyéb szolgáltatások (érdekképviselet, politika, egyház) ágazatokat élik meg legkevésbé stresszesnek.
A férfiak ezzel szemben az energiaipar, bányászat, víz- és hulladékgazdálkodás (52), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (51) ágazatában, valamint az oktatásban (51) számolnak be a legnagyobb stresszterhelésről. Számukra a legkevéssé stresszes ágazatok a védelem (igazságügy, bíróság, büntetés-végrehajtás)(45), valamint a pénzügyi, biztosítási tevékenységek (45).
Összességében a magyar nők nagyobb stresszről számolnak be, mint a férfiak, a kiégés, az alvászavarok, a munka és a család közötti konfliktus is nagyobb arányban fordul elő a nők körében és a munkahelyükkel is elégedetlenebbek, mint a férfiak.
Végzettség
A kutatási eredmények arra is rámutattak, hogy a magasabb iskolai végzettség, valamint a szakképzettség is egyfajta védőfaktor lehet a stresszel szemben, hiszen a főiskolai vagy egyetemi végzettséggel ill. szakközépiskolai érettségivel rendelkezők számolnak be a legkevesebb, míg a 8 általános vagy annál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezők a legtöbb stresszről.
Beosztás
Beosztásunk szintén jelentősen befolyásolhatja munkahelyi stressz-szintünket. Jelen felmérés szerint a diplomás felső vezetők értek el legalacsonyabb stressz-szintet, míg a segéd- és betanított munkások a legmagasabbat. Jelentős stresszterhelésről számoltak be még az irodai, ügyviteli dolgozók és a nem diplomás vezetők is.
Mennyire vagyunk stresszesek a többi európai országhoz képest?
A COPSOQ II kérdőív lehetővé tesz nemzetközi szintű összehasonlítást is. Spanyol, német és dán országos összehasonlításban Magyarország elég rosszul szerepel, a magyar munkavállalók stressz-szintje kétszerese a dánokénak. A munkahelyi stressztényezők közül a munka értelmességében (67), a vezetés minőségében (49) és a munkahelyi elégedettségben (53) is Magyarország érte el a legalacsonyabb pontszámot. Az érzelmi megterhelés viszont alacsonyabb hazánkban (54), mint a németeknél (63), illetve a munkahely iránti elkötelezettség magasabb a magyar dolgozók körében (50), mint a spanyoloknál (38).
A pszichoszociális kockázati mutatók vállalati szintű felmérése lehetőséget nyújt a problémás területek azonosítására és célzott stresszcsökkentő beavatkozások tervezésére.
A munkahelyi stresszről, munkavállalói és munkáltatói stresszkezelési lehetőségekről és a pszichoszociális kockázatértékelésről bővebb információk olvashatók a Munkahelyi Stressz Információs Oldalon a www.munkahelyistresszinfo.hu címen.
