Az Üzlet&Siker Minősített Vállalkozásai 2004-ben

A jövőépítő

Céltudatos, fegyelmezett mérnökember, mégis érződik benne a művészek szabadsága. Tóth Attila, a CÉH Tervező, Beruházó és Fővállalkozó Rt. elnök-vezérigazgatója az ő irodájának is otthont adó Céh-Házban fogad, amely az építészetben is jellemző műhelymunka számára teremt ideális helyszínt. Rácsodálkozom a cégérre, mint mondja, értékrendjük tudatos végiggondolásának eredményét tükrözi a társaság neve és a logóban is szereplő jelmondata: „Érték – rend”. Kérem, hogy ezt bővebben is fejtse ki, mert ugyan a szavak jelentése világos, ám sejthető, hogy ez a cég számára számos többletet hordoz. Mindenekelőtt biztosít arról, a jelmondat azért szerepel a cég logójában, hogy ezzel is hangsúlyozzák annak fontosságát, mindezt valóban komolyan gondolják. Először is az érték, amit létrehoznak, társadalmi jelenérték, de épületeiknek jövőbe mutató értéke is van. Ha végre elkészül az M0-körgyűrű északi Duna-hídja – amelynek engedélyezési és kiviteli terveit a cég készítette –, akkor minden munkatárs, aki ennek a létrehozásából részt vállalt, magáénak vallhatja ezt az értéket.

A rend a társaság rendszerszerű működésére utal, arra, hogy itt mindennek megvan a helye, a gazdája, úgy a döntéseknek mind ezek megvalósításának. Azt mondja, náluk nem jellemzőek az ad-hoc döntések. Mindent jó előre alaposan végiggondolnak, szakértőkkel, munkatársaikkal megbeszélik és csak ezt követően határoznak. A megvalósítás, a tervezés folyamata sem véletlenszerű, hiszen a társaság a különböző tevékenységek ellátására egész cégcsoportot épített fel, ezenkívül pedig jó szövetséget ápol partnercégek, alvállalkozók és külső munkatársak egész körével.

Végül a két szó együtt: értékrend. Ez az az erkölcsi, etikai alap, amely meghatározza a társaság működését az üzleti életben, a munkatársak viselkedését, az általuk tanúsított emberi magatartást. Tóth Attila úgy véli, hogy a CÉH Rt. nem csupán egy cég, hanem egyfajta életmódot, világszemléletet is jelent az ott vagy velük dolgozók számára. A cég ugyanakkor egy eszköz is a munkatársak számára, amely alkalmas arra, hogy maguk után nyomokat hagyjanak a világban.

Nem állhatom meg, hogy ne kérdezzek rá a kezdetekre. Érdekel, honnan indult ez a tudatosan építkező cég és ez a rendkívül tudatos ember. A válasz meglepő, hiszen mint mondja, a történet egyáltalán nem szokványosan kezdődött. Néhány fiatal, ambiciózus, szakmáját megszállottan szerető mérnök ember arra vágyott, hogy szabadon alkothasson. Egy kosárlabdaedzés utáni sörözéskor határozták el, hogy közösen fognak dolgozni, mégpedig egy autópálya tervezésén. Együtt vállalták az út, a közmű és a híd kivitelezését. Az autópálya-tervezési piac vezető cége, az Unitef’ 83 Rt. ajánlott szövetséget a CÉH Rt.-nek, amely azóta a hazai hídtervezés vezető specialistája. Ezzel a döntéssel az életük is teljesen megváltozott, hiszen a korábbi állami vállalatokból jövő szakembereknek egy önmagukért felelős létformával kellett azonosulniuk. Maguk és környezetük életét úgy kellett átrendezniük, hogy akár 24 órás készenléttel tudjanak munkájuk, feladataik rendelkezésére állni. „Ez a helyzet egyik pillanatról a másikra megváltoztatta a gondolkodásunkat. A fő kérdés az volt, miként találjuk meg a lehetőségeket” – mesél a kezdeti lelkesedésről a vezérigazgató és hozzáteszi: a gazdasági környezet egészében mértük magunkat és rövid idő alatt rájöttünk, tenni kell azért, hogy legyenek lehetőségeink.

A cégre azóta is jellemző, hogy állandóan figyeli a gazdasági környezet változásait, ami alapot teremt számukra a lehetőségek kialakítására. Tóth Attila úgy látja, csak azok a vállalkozások képesek hosszabb távon fennmaradni és sikereket elérni, amelyek foglalkoznak a jövő építésével is. Szakmájából vett példával élve, egyszerre kell látni miként épül a fal, a ház és annak környezete. Úgy érzi, a hazai vállalkozások esetében nem beszélhetünk a lehetőségek bővüléséről, vagy szűküléséről, hanem azok változásával kell szembenézni. Ezen körülmények között a lehetőségeket elsősorban nem keresni, hanem megteremteni szükséges. A különböző lehetőségek kimenetelét kell végiggondolni. A cég működésének 15 éve során számos céget láttak elbukni, és úgy érzi, nekik szerencséjük is volt. Hogy fér össze a szerencse ezzel a tudatossággal? – csapok le rá rögtön a kérdéssel. Megnyugtató válaszában kifejti, hogy még a szerencséért is meg kell dolgozni.

Régóta beszélgetünk, hallgatom szavait, és közben azon töprengek, vajon hány éves lehet. Ránézésre 40–45, ám az átélt tapasztalatok és az érett gondolkodás miatt mégis többnek gondolom. Kibírom, nem kérdezek rá a korára, inkább arra kérem, vegye sorra, melyek voltak a cég életét hosszú távon meghatározó üzleti döntések. „A legelsőt már elmondtam, az edzés utáni sörözés” – kezdi némi gondolkodás után. A második legfontosabb döntés az volt, hogy szövetséget kötöttek Benczúr László Ybl-díjas építésszel. Egy pályázaton egymás versenytársaként indultak, a bírálók pedig nem tudtak köztük dönteni. Benczúrék pályázatát építészetileg, a CÉH Rt.-ét pedig műszakilag tartották jobbnak. Ekkor egy jó ötlettől indíttatva szövetségre léptek és közösen nyerték meg a pályázatot, amely megteremtette egy hosszú távú, sikeres együttműködés alapját. A harmadik, stratégiailag talán legfontosabb döntés a Westel 900 első megbízásának elfogadása volt. Az akkor induló telekommunikációs cég irodaházat akart venni, amelynek értékbecslésére, beruházási programjának elkészítésére kérte fel a CÉH Rt.-t. Ahogy ez az építőiparban szokott lenni, a helyzet természetesen képtelen volt, hiszen mindez péntek délután történt. Talán kitalálták azt is, hogy hétfő reggeli határidővel. A munka kész lett, amelyért sokak áldozták fel hétvégi pihenésüket, de ezzel egy gyümölcsöző, hosszú távú kapcsolatot teremtettek. Azóta is a CÉH Rt. végzi az időközben nevet váltott T-Mobile Rt. magasépítéssel összefüggő tervezési, beruházási feladatait, együttműködésük most már több mint 10 évre tekint vissza.

Lényeges döntési pont volt még a Millenáris Park beruházása, amely szintén nem szokványosan indult. A CÉH Rt. a régi Ganz-gyár területének ismeretében már 1999 óta több hasznosítási koncepciót is készített saját „kedvtelésére”, így amikor kiderült, hogy megvan a szándék a terület rehabilitációjára, őket bízták meg a tervezési, beruházási feladattal. Egy lényeges részlet azonban sokáig hiányzott: több mint egy évig nem volt eldöntött a projekt finanszírozása. A cég pedig csak dolgozott lelkesen, pénz és anyagi kilátások híján. „Egészen a kiviteli tervig végig kellett csinálnunk a munkát, akkor túl kellett élnünk ezt az időszakot” – emlékszik a nehézségekre a vezérigazgató. Fontos stratégiai döntést hoztak akkor is, amikor a Unitef’83 Rt.-vel közös vállalat létrehozása mellett határoztak. Az Unitef vezetésével az M3 Füzesabony és Polgár közötti szakaszán, az M0-körgyűrűn az új cég az Unitef-CÉH Kkt. teljesen új menedzsment technikák alkalmazásával szervezte meg a tervezési feladatokat. „Az emberi kapcsolatokon, a kölcsönös bizalmon alapuló együttműködés a mai napig igen nagy szerepet játszik életünkben. E tekintetben sokat köszönhetünk az Unitef’83 Rt. vezetőjének, barátomnak, Szórádi Róbertnek, aki szakmánk kiemelkedő személyisége” – mondta a cégvezető.

Piacvezető specialista

Csinos, fiatal hölgy érkezik az interjúra az olvasó számára már minden bizonnyal ismerős Major Péter ügyvezető helyett. Oláh Anitát a metaloBox Kft. piackezelési osztályvezetőjét, az Üzlet&Siker Minősített Vállalkozása pályázaton harmadszor is különdíjas társaság ezzel a lehetőséggel szerette volna megjutalmazni elmúlt évben végzett kimagasló munkájáért, amellyel hozzájárult a társaság hosszú távú eredményeihez.

Örömmel fogadom, hogy végre egy agilis nő, aki saját elmondása szerint nagy izgalommal és lelkesedéssel készült az interjúra. Elkötelezettségét nemcsak szavaiból hallom ki, de a látvány is önmagáért beszél: kosztümjének színeit a metaloBox Kft. hivatalos céges színeiből válogatta össze. Szerencséje, hogy még jól is áll neki.

A cég stratégiája lenyűgöző és egyedülálló, ők ugyanis még 1997-ben egy egészen kicsi piaci szegmens meghódítása mellett döntöttek, öltözőszekrények forgalmazásával foglalkoznak. Ahogy Anita megfogalmazza, a cég a fém öltözőszekrények és munkapadok piacvezető specialistája Magyarországon. Az öltözőszekrények hazai piacán megközelítőleg 80 százalékos részesedést mondhat magáénak. „Tudomásunk szerint nemcsak Magyarországon, de egész Európában nincs még egy cég, amely kifejezetten öltözőszekrények értékesítésére specializálódott volna.” – teszi hozzá büszkén. Konkurenseik a multinacionális katalógus áruházak, vagy a teljes raktárberendezést, illetve üzemberendezést kínáló cégek. A metaloBox viszont egy szűkebb területre fókuszálva kívánja megőrizni hosszú távú előnyét a versenytársakkal szemben a minőség és a kapcsolódó szolgáltatások terén.

A társaság által kifejlesztett direkt értékesítési mód a vevő számára rendkívül kényelmes beszerzési folyamatot és a folyamat végén biztonsággal előálló jó megoldást, értékes végterméket jelent. A módszer alapját a bemutató autó jelenti, amely házhoz megy, és amely a vevő számára lehetővé teszi, hogy a katalógus kínálatát személyesen is kipróbálja, és ennek alapján hozzon döntést. Mindez azonban csak egyik része a szolgáltatáscsomagnak. Mindenekelőtt az értékesítők segítenek eldönteni, hogy a vevő igényeinek melyik szekrény felel meg a leginkább, valamint abban is közreműködnek, hogy az adott helyen miként tudja a legoptimálisabban elhelyezni a szekrényeket. A szolgáltatáshoz hozzátartozik az ingyenes helyszíni felmérés, valamint a berendezési rajzok készítése is. Aztán amikor a vevő döntött, a cég máris szállítja a szekrényeket, szakszerűen, gyorsan és a beállítás is benne van az árban. „A vevőnek nincs más dolga, mint megszámolni, hogy tényleg annyi szekrényt kapott-e, mint amennyit megrendelt.” – teszi hozzá viccesen Anita. Fontosnak érzi, hogy a vevőkkel törődjenek, de ezt ne tolakodóan tegyék, inkább a háttérből figyelve fejlődésüket, igényeik bővülését. „Meg kell találni azt a vékony mezsgyét, ami az éppen jókor küldött ajánlat és a túlzásba vitt marketingtevékenység között húzódik.” Ez sokszor sikerül, hiszen régi vevőik számtalanszor azzal fogadják őket, hogy de jó, hogy hív, éppen most akartam keresni önöket.

A vevői igényekre való reagálás legújabb példája az az új öltözőszekrény-család, amelyet az értékesítésben szerzett tapasztalatokra alapozva Anita irányításával fejlesztettek ki. A kiindulást a betörésvédelem iránti fokozott igény jelentette, amely termékcsalád alapötletét adta. Különleges formák, gazdag felszereltség, fokozott betörésvédelem jellemzi majd a vállalkozás által egyedi tervek szerint gyárttatott szekrényeket. „Az egész cégre jellemző, hogy ha csinálunk valamit, azt a legjobban szeretnénk véghezvinni. Ez az új termék is ezen az elven alapulva készül.” – teszi hozzá.

A jó reklám az hat

Amikor megbeszéltük az interjút, én fél órát kértem Szászkő Lászlótól, a hat Reklám ügyvezetőjétől, ő azt mondta inkább egy órával számol, hátha jót beszélgetünk. Neki lett igaza. Először is arról faggattam, vajon miért éppen hat (csupa kis betűvel). Mindenekelőtt igeként értelmezi a cég nevét, mert, ahogy mondja: a jó reklám, az hat. Másodsorban 6, vagyis szám, hiszen ha valakinek nagy dobása van, szerencsés, az hatost gurít a kockával. De értelmezhető úgy is, mint lehetőség, hiszen egy ügyfél mennyi mindent csinálhat, de mindenekelőtt hirdethet, vagy reklámozhat. De hogy ez mennyire működik, az az Üzlet&Siker Díjátadó gálán is kiderült, hiszen teljesen véletlenül – de tényleg – a hatos asztalnál ült tulajdonos- és ügyvezető társával, Papp Zsuzsannával.

Harminchét évesen kezdett bele az új vállalkozásba, mint mondja Ogilvy könyvéből jött rá, hogy mindig is a reklámmal szeretett volna foglalkozni. Induló csapata korábban kiállításszervezéssel foglalkozott, ami magával hozta a nyelvtudást, az emberismeretet, a kapcsolatteremtő készséget és a nemzetközi kitekintést. Helyzetüket speciálisan határozták meg, hiszen egy vékony kis piaci résbe illesztették be a céget a multinacionális „nagyok” és a hazai „kicsik” közé. Az első pillanattól csak a nagyokhoz mérték magukat a színvonalat, a szolgáltatások minőségét tekintve, miközben rendelkeztek a hazai pálya előnyeivel, a piaci ismeretekkel, és a fiatal magyar szakemberek lendületével, kreativitásával. Ebből az következett, hogy minőségi alternatívát jelentettek mindazon megrendelők számára, amelyek a magyarországi kommunikációjukkal nem multinacionális céget akartak megbízni.

Mindez azonban nem feltétlenül elegendő, hiszen jó stratégiája sok vállalkozásnak lehet. Szászkő László szerint azonban a jó kapusnak szerencséje is van. Az, hogy mindenre elszántak voltak, hogy nem ismertek lehetetlent, vagy legyőzhetetlen ellenfelet, hogy nagy kedvvel és élvezettel dolgoztak, érződött munkáikon. Mint mondja, az első évek a szárnyalásról szóltak, sok érdekes feladatot kaptak, amelyeket gyakran inkább a munka szépségéért vállaltak el. Néhány év alatt elérték azt a cégméretet, amin maguk is meglepődtek, és meg kellett állniuk. Elérkezett annak az ideje, hogy több figyelmet szenteljenek a cégszerűbb működésre, a feladatkörök kijelölésére, a standardizált munkakörök létrehozására. Kis kitérő után tartották magukat eredeti elképzelésükhöz, és olyan munkatársakat alkalmaztak, akik nyitottak voltak a cég vállalati kultúrájának elsajátítására, még ha a betanulási időszak náluk tovább is tartott, mintha régi motoros reklámszakembert vettek volna fel. Személyes tapasztalatát is megosztva Szászkő László úgy fogalmaz, hogy neki is rá kellett arra döbbennie: a világ vezető reklámcégeire korántsem igaz, hogy az alapító atyákkal együtt sírba száll a megszerzett tudás, hogy ő az akinek először kell beérnie és utoljára elmennie. Időt és energiát kellett szentelniük a cégépítésre, végső soron fő tevékenységük, hogy márkát építsenek, ezt meg kellett tenni a hat Reklámügynökséggel is. A reklámcsinálók mellé felvettek olyan munkatársakat is, akik a szervezettel foglalkoztak, delegáltak feladatokat, amelynek eredménye a tudatosabb szervezet lett.

A cég legnagyobb sikereként azt említi, hogy a Suzuki superbrand lett Magyarországon. Ezt sehol másutt a világon nem érte el. Az indulásnál maximum néhány motorrajongó hallott a névről, amit ma mindenki úgy ismer: „a mi autónk”. Úgy véli, hogy mindenki olyan reklámot kap, amilyet megérdemel.

Kereskedésből pláza

Hatalmas lendülettel, kicsit késve érkezett az interjúra Csiki-Bege Lajos, a nevét viselő társaság ügyvezető igazgatója. Mint mondja, üzleti tárgyalásról jön, és még így is végig kellett száguldania a városon kedvenc Alfa Romeójával, amelyet annyira szeret, hogy már öt éve használja. Pedig a Fiat-csoportot képviselő márkakereskedéséből bármelyik új modellt választhatná, de nem teszi. Erdélyből származott Magyarországra 1990-ben, hogy sok energiáját, ami odaát a túléléshez kell, itt sikeres vállalkozások révén alkotó energiává fordíthassa. Azt vallja magáról, hogy a szabadság megszállottja, ezért motorozik és ezért nem gátolhatja meg senki, ha valami új dologba fog.

A kezdetet cége számára a holland és német importból származó kisteherautók értékesítése jelentette, amelyekre a kilencvenes évek elején nagy volt a piaci kereslet. A jól értékesíthető termékekhez egyedi szolgáltatásokat kapcsoltak, így féléves használtautó-garanciát, majd bérautó-szolgáltatást vezettek be, később biztosításközvetítéssel és gépjármű-finanszírozási szolgáltatásokkal bővítették a palettát. Közben telephelyet váltottak és bővítettek, majd 1999-ben saját beruházásból megnyitották a Fiat és Iveco márkakereskedést, valamint szervizt. Egy évre rá a 40 szereplős Fiat márkakereskedői hálózat kishaszonjármű-eladásaiban 12 százalékos piaci részesedéssel rendelkező cégnél a hálózaton belül elsőként vezették be az ISO 9002-es minősítést. Az elmúlt két évben – a vevői igények hatására – beindították a használtszemélyautó-üzletágat, valamint eredményesen üzemeltetik a Volán partnereként az ország első menetrend szerinti kistérségi személyszállító vállalkozását Veresegyházán, illetve további hét településen 16–20 fős buszokkal.

Ahogy növekedett a cég, bővült a tevékenységek, telephelyek köre, a cégvezető belátta, hogy nem lehet ott minden kilométerkőnél, nem irányíthat mindent egymaga, bármennyire is szeretné. „Úgy éreztem, hogy ami a cégnek erőssége, az egyben a gyenge pontjává is vált, az, hogy én vagyok az egyszemélyi vezetője” – emlékszik nevetve. Éppen ezért döntött amellett, hogy kitör az egyszemélyes családi vállalkozás keretei közül és profi menedzserekkel bővíti alkalmazottainak csapatát, akik önálló profitcentrumokban látnak el vezető szerepet. Az átszervezés eredménye az lett, hogy a vállalkozás már nem függ olyan nagy mértékben a tulajdonostól, akinek tevékenységi körébe a vezetőképzés és a feladatok delegálása tartozik. No meg az új álmok valóra váltása.

Ez év márciusában Európában teljesen egyedülálló vállalkozás, a Csiki-Bege Autópláza megvalósításába kezdett, amely összesen 18 ezer négyzetméteren, hat szinten kínál majd olasz, német és japán autókat, motorkerékpárokat, valamint olyan szolgáltatásokat, amelyek a mindennapi ügyintézéshez teremtenek színvonalas kereteket: így lesz benne bank, biztosító, utazási iroda vagy autósiskola. A másik profilja olyan szabadidős tevékenységeknek teret engedni, amelyek a térségben nem találhatók meg. Tervezik étterem, bowling, billiárd, fitnesz és wellness kialakítását, valamint a modellként már jól működő fogászati központot kiegészítve, annak egészségközponttá alakítását. A jövő év elejére elkészülő Autoplaza szakmai oktatások, tréningek központjául is szolgál majd, itt kap helyet egy autós oktatóközpont, de lesz 150 főt befogadó konferenciaterem is.

Az ügyvezető büszke arra, hogy a cég történetének elmúlt 11 évében több, mint tízezer elégedett ügyfelet szerzett és tartott meg, amelyek között egyre több a nagy flottával rendelkező cég, amelyek sok szálon, hosszú távon kötődnek a Csiki-Bege Kft.-hez. Úgy érzi, soha eddig nem volt olyan lényeges az ügyfélkapcsolatokban a személyes ajánlás, mint manapság, így az évek során folyamatosan bővülő ügyfelek körének tudatos építését a vállalkozás leginkább megtérülő befektetésének tekinti.

Merész gyógyszerész

Együtt érkeznek, apa és lánya. A papa szemmel láthatóan elégedett és jókedvű, büszke lányára, akinek szakgyógyszerész és jogász végzettsége, valamint három gyermeke van. Tóth László a vállalkozás ötletének megalkotásában és a beindításban vállalt részt, még 1996-ban alapította a Pharmabridge Bt-t azzal a céllal, hogy szintén gyógyszerész feleségének és majdan gyerekeinek lehetőséget teremtsen.

Amikor a gálán átvette a díjat, személy szerint meg voltam róla győződve, hogy ő is szakmabéli, de legalábbis orvos. A beszélgetés során azonban kiderült, hogy mérnökember, és teljesen más területen dolgozik. Az Üzlet&Siker Minősített Vállalkozása címet elnyert céget családjának indította és ma már csak akkor segít be, ha az üzleti ügyek intézésében elkel a segítség. És hogy akkor miért jöttek az interjúra mégis ketten? Így szólt a családi konszenzus. Mivel a papa a lányát küldte volna, magas, vékony alig harmincéves lánya viszont édesapját helyezte volna előtérbe, végül ketten érkeztek a beszélgetésre. Jól tették.

Mint mondják, az alapítói szándék az volt, hogy üzleti alapon hangolják össze a térség gyógyszertárainak készletgazdálkodását úgy, hogy létrehoznak egy adatbázist, amely tartalmazza az érintett patikákban meglévő nagy értékű medicinákat, illetve az állandósult, vagy időleges hiánycikkeket, valamint a tartósan készleten ragadt anyagokat. Mivel a gyógyszer különleges áru, ezért a szigorú hatósági előírások nem tették lehetővé, hogy a frissen létrehozott kis cég híd legyen a patikák között. Rövid útkeresést követően, egy évre rá átvették a gyömrői Kehely Gyógyszertár működtetését, amely teljes tevékenységi körű, akkreditált patika.

A sikereken felbuzdulva elhatározták, hogy kilépnek az egészségügyi szolgáltatás rögös útjára. Azt világosan látták, hogy térségükben hiányos a szakorvosi ellátás, éppen ezért szakorvosi rendelők létesítése mellett döntöttek. Alaposan körüljárták a kérdést, beszéltek a térség önkormányzataival, kikérték a kistérségi és megyei szakhatóság véleményét, számoltak és végül döntöttek. Egy összesen 100 millió forintos beruházás mellett, amelyhez kedvezményes konstrukciójú hitelt vettek fel. Eredetileg a Start és az Exim keretiben gondolkodtak, ám ez a lehetőség pont akkor merült ki, így a Gazdasági Minisztériumnál pályáztak a vállalkozásfejlesztési hitelprogramra és nyertek 32 millió forintot. Az Európai Unió normáinak megfelelő gyömrői Új Egészségházat 2000 nyarán nyitották meg hat szakorvosi rendelővel és kezdetben 6, később 10 szakorvossal. Tóth László elmondja, hogy akkoriban nem is számítottak arra, hogy ezzel egészséges versenyt generálnak a térség orvosi ellátásban érdekelt szereplői között. Néhány hónap múlva örömmel látták ők is és a lakosok is, hogy az önkormányzati szakorvosi rendelő több szakorvossal bővült és az épületet is felújították. Azt mondja, a két egészségház ma is jól megfér egymás mellett Gyömrő kistérség 38 ezer lakosa pedig üdvözli a kedvező változásokat. Tóth Katalin azt is hozzáteszi, hogy üzletileg is jól bevált a számításuk, hiszen a hitel tőkeösszege mára 8 millió forintra apadt, amit egy éven belül vissza is fizetnek.

Az egészségház mellett a családi vállalkozás további gyógyszertárakkal bővült, ahogy ők fogalmaztak, összesen két és fél van: a gyömrői mellett nyitottak egyet Mendén, amit Katalin édesanyja, Ibolya vezet, valamint ennek egy fiókintézményét Úri községben, ahol öccse, Misi dolgozik. Büszkék arra, hogy sikerült megvetni a lábukat a térség gyógyszer-kiskereskedelmében és az egészségügyi szolgáltatás területén, s így a kistérség meghatározó szereplőivé váltak.

Az uniós piacszerző

Nem először beszélgetek Árkossy Tamással, hiszen eddig minden évben pályázott cégével az Üzlet&Siker Minősített Vállalkozása címre, amelyet mindháromszor el is nyertek, sőt az idén a különdíjasok között üdvözölhettem a díjátadó gálán őt és ügyvezető társát, feleségét. Az Üzlet&Siker projekt indulásakor, Veszprémben figyeltem fel az Árkossy Bútor Kft. első emberére, aki a Veszprémi Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett kerekasztal-beszélgetés résztvevőinek egyike volt. Tetszett, hogy visszafogottan, mégis határozottan mondja el véleményét a kisvállalkozásokat érintő gazdasági környezetről, annak változásairól, problémáikról. Kilóg korábbi interjúalanyaim sorából, hiszen nem öltönyben érkezik az interjúra és fotózásra, magyarázatként hozzáfűzi: neki az öltöny szerencsére nem munkaruha, így ha nem muszáj, nem bújik bele.

A korábbi kapcsolat miatt a beszélgetést nem is elkezdjük, hanem folytatjuk. Először arról a beruházásról kérdezem, amelynek alapjait 2003. év elején tették le egy 8 ezer négyzetméteres iparterület megvásárlásával és közművesítésével. Akkori elmondásából még emlékszem, hogy nem ment könnyen. „Azóta elkészült és birtokba vettük a 2300 négyzetméteres üzemcsarnokot és irodákat, jövőre befejezzük bemutatótermünket és további 1500 négyzetméteres csarnokot építünk felületkezelő üzemünk részére. Igyekeztünk a mai igényeknek megfelelően a régió egyik legkorszerűbb üzemét létrehozni” – teszi hozzá szerényen. De ne szaladjunk előre ennyire az időben, hiszen ha jól emlékszem legutóbb a beruházás forrásainak előteremtésekor tapasztalt kilátástalan helyzetet ecsetelte. Válaszként elmondja, hogy akkoriban olyan hitellehetőségről álmodott, amelynek kamatterheihez nyújt segítséget az állam. Az álom azóta valóra vált, az Európa Hitel bejelentésekor nyújtottak be pályázatot és 80 millió forint kölcsönt kaptak. Sőt ennek kiegészítéseként pályáztak Sapard támogatásra is, ami az üzem energiaellátásának hulladékból történő megoldását célozza. Ez utóbbi projekt még zajlik. Az új üzemcsarnok a régi telephelynek mintegy négyszerese, de mint később kiderült, szükség is volt ekkora területre. Az elsősorban egyedi bútorok tervezésével és kivitelezésével foglalkozó társaság nemcsak a hazai piacon bővítette vevőkörét, hanem lépéseket tett az unió felé: a világhírű Grohe cég számára gyárt egyedi bemutató modulokat ausztriai bemutatótermeik számára.

A herendi cég előtörténetéről tudni kell, hogy alapítása óta több, mint 10 éve jól prosperált, kezdetben jórészt magánemberek megrendeléseiből élt az akkori piaci igényeknek megfelelően. A jó minőségű munka meghozta gyümölcsét: a cég dinamikusan fejlődött mind vevőkörét, mind eszköz- és ingatlanállományát tekintve: 1996-ban jelentős ingatlanberuházást hajtottak végre, amelynek keretében bővítették a műhely alapterületét, valamint iroda és bemutatóterem részét. A tervezést, a termelést és a nyilvántartást számítógép-hálózat létrehozásával fejlesztették. Árkossy Tamás úgy látja, hogy cége egyik piaci előnye, hogy nem csak kivitelezést, de tervezést is vállal, s ezáltal megkönnyíti ügyfeleinek a választást. Ennek eredménye, hogy a bútorok nagy részénél sok saját ötlet és érdekes design kerül megvalósításra, amelyhez esetenként belsőépítészek és fiatal magyar iparművészek is hozzájárulnak.

A cég árbevétele az export bővülésének következtében olyan mértékben nőtt, hogy 2003-ban sikerült elérniük a négy évvel későbbre prognosztizált bevételi tervet. „Ez az árbevételi szint lehetővé teszi, hogy nyugodtabban végiggondolhassuk jövőbeli terveinket és kicsit a cégépítéssel is foglalkozhassunk” – teszi hozzá az ügyvezető.

Színnel, lélekkel

Már az Üzlet&Siker díjátadó gálán említette Vértes Gábor a Pauker Nyomdaipari Kft. ügyvezetője, hogy az interjúra az értékesítési és a marketing területért felelős fiatal kollégáját fogja elküldeni, hadd kapjon ő is lehetőséget egy nyilvános szereplésre, továbbá a pályázatot is ő készítette. Varga Szilárddal egyébként ismerjük egymást, hiszen együtt dolgoztunk a gála meghívóinak, belépőjegyeinek menü- és programkártyáinak elkészítésében. Mi adtuk a terveket, a Pauker Nyomda pedig szállította a szép végterméket.

A cég neve ismerősen hangozhat az olvasóknak, hiszen a társaság az elmúlt évben is elnyerte az Üzlet&Siker Minősített Vállalkozása címet, amit az idei pályázaton különdíjjal is megfejelt. A Pauker Kft. egy íves ofszet technológiával rendelkező nyomda, de ennél sokkal több, hiszen egy telephelyre költöztette valamennyi alvállalkozóját így könnyítve meg az ügyfelek dolgát. Varga Szilárd büszkén meséli, hogy rendszerint meginvitálják megrendelőiket a gyárba, hogy nézzenek körül, akik általában vonakodnak a látogatástól. Amikor viszont kötélnek állnak, örömmel konstatálják, hogy itt tényleg minden egy helyen megtalálható: a levilágítástól a nyomtatáson át a kötészetig és kiszállításig. Valamennyi megrendelő számára saját gyártás-előkészítő kollégát jelölnek ki, aki végigkíséri a teljes gyártási láncolatot, így bármilyen újabb igény keletkezésénél a helyszínen tud beavatkozni a folyamatba.

A társaság az elmúlt évben számos beruházást hajtott végre a piac változó igényeinek, szerkezeti átalakulásainak függvényében. Lecserélték csomagoló eszközt előállító gépüket, amely boros címkét, csomagolópapírt, dobozt gyárt, valamint új gépet indítottak be a szórólapok, katalógusok nagy mennyiségben történő előállításához. Szeptemberben egy úgynevezett CTP berendezést is integráltak a rendszerhez, amelynek eredménye, hogy nem szükséges filmre, hanem lehet rögtön lemezre levilágítani az anyagokat. Az, hogy szimbiózisban élnek alvállalkozóikkal, a fejlesztéseket is megkönnyíti, hiszen ezeket össze tudják hangolni, megosztják tapasztalataikat, közösen tudják előkészíteni a döntéseket. Ennek eredményeként például a kötészettel foglalkozó alvállalkozójuk új technológiát vezetett be, amely jóval erősebben rögzített végtermék előállítását teszi lehetővé.

A cég a gépekbe történt beruházásokon kívül a kereskedelmi részlegében vállalatirányítási rendszert vezetett be, amely a kalkuláció, a termelésirányítás és a gyártás-előkészítés területén gyorsítja és hatékonyabbá teszi a napi munkát. Januártól pedig a társaság egészére szeretnének egy teljes integrált vállalatirányítási rendszert bevezetni, amely az ügyviteli rendszer korszerűsítését jelenti, valamint tartalmazza a marketingmodult is. Erre azért van szükség, hogy előre tudjanak lépni a az adatbázis-kezelés, a direkt marketing, valamint a címjegyzékek feldolgozásának területén. Varga Szilárd kiemeli, hogy a hazai nyomdák közül elsőként a Pauker kezdte meg a marketing és az értékesítés módszeres és tudatos használatát. Ennek eredményeként számos reklámügynökséggel karöltve tartottak nyomdalátogatással egybekötött szemináriumokat ügyfeleik számára, hogy megismerhessék mind a kreatív gondolkodás, mind a technológia adta lehetőségeket. Másrészt beszállítóikkal és alvállalkozóikkal közösen felmérték a különböző kiadványok specifikumait, szükséges részleteit, igényeit és partnereik fejlesztéseit követve próbáltak ezeknek hátteret adni. Úgy véli, hogy sikerük titka a partnereikkel való gyümölcsöző együttműködésben rejlik, amit igen komolyan vesznek.

Független piacvezetők

Egyszerre két telefonnal érkezik a megbeszélt interjúra Kotányi Balázs, a mobiltelefon-készülékek javításával foglalkozó Telmax GSM Szerviz Kft. ügyvezetője. De mielőtt elkezdjük a beszélgetést, mindkettőt udvariasan lezárja, amitől kicsit megkönnyebbülök. Lelki szemeim előtt már láttam, ahogy felváltva csörögnek majd telefonjai, hiszen ezzel az iparággal foglalkoznak, de nem így történt. Azzal kezdem a beszélgetést, hogy az Üzlet&Siker Minősített Vállalkozása cím elnyerésére benyújtott pályázatban olvastam, támogatják a Nemzetközi Pethő Intézet munkáját.

Elmondja, hogy munkatársai, mint mobiltelefonokkal foglalkozó emberek tudatában vannak annak, hogy milyen fontos lehet egy adott pillanatban az azonnali segítség, vagy éppen csak néhány jó szó. Éppen ezért kollégáival tavaly az első negyedéves eredményeiket látva úgy döntöttek, felajánlanak 30 mobiltelefont a Nemzetközi Pethő Intézet számára. Az átadásra 2003 májusában került sor egy gálaműsor keretében, amit az intézet lakói nagy lelkesedéssel fogadtak. Dicsérem ezt a hozzáállást, mire az ügyvezető azt válaszolja, náluk nagyon jó a csapatszellem, a 60 munkatárs 80 százaléka évek óta dolgozik a cégnél.

A társaság sok energiát, nagy hangsúlyt fektet arra, hogy összetartsa ezeket a megbízható szakembereket. A cég növekedésével a lojális dolgozóknak lehetőségük van a továbblépésre, a vezetők tudatosan biztatják őket arra, hogy próbálják ki magukat újabb, több felelősséggel járó munkakörökben is. Kotányi Balázs három vezetőtársával irányítja munkatársait, akik nélkül – mint mondja – nem lennének ilyen sikeresek. A cég egyébként aprólékosan kimunkált, hosszú távú stratégia alapján dolgozik, lépésről lépésre, tudatosan haladva.

A kezdetekről az ügyvezető elmondja, hogy még 1997-ben döntöttek úgy, hogy elébe mennek a mobil piac igényeinek és létrehoznak egy olyan céget, amely képes ellátni a telefonok professzionális szervizelését. Kezdetben a Motorola volt a partnerük, később a Siemens a SonyEricsson, a Samsung, az LG, a Panasonic, a Sharp, majd a Philips következett a sorban. Mára a hazai piacon lévő márkák szinte teljes palettájának javítására rendelkeznek hosszú távú szerződéssel. A telefonok javítására jellemzően csak a törvényben előírt gyártástól számított 15, illetve az értékesítéstől számított 12 hónapon belül van igény, hiszen általában a garanciális időn belül érdemes megjavíttatni a hibás készülékeket, amíg a vevőknek ez a szolgáltatás térítésmentes. Ezt követően általában lecserélik a hibás telefonokat, hiszen köztudott, hogy a szolgáltató társaságok dotálják az új telefonok árát.

A cég büszke arra, hogy mindhárom mobil szolgáltató vállalattal együttműködik, ami a több lábon állás alapfeltétele. Több 10 millió forintos eszközparkkal 400 négyzetméteren javítják a meghibásodott készülékeket. A gyártó cégekkel kötött egyedi szerződéseknek köszönhetően a telefonokat mindig a legfrissebb szoftverrel tudják ellátni. Az elvégzett javításokat követően minden esetben végtesztet hajtanak végre, amelynek során professzionális mérőműszerrel mérik be a készüléket, sőt kérésre a teszt eredményét nyomtatott formában is az ügyfelek rendelkezésére bocsátják. Nagy hangsúlyt fektetnek a munkatársak ismereteinek folyamatos bővítésére, kollégáik rendszeresen részt vesznek a gyártók által szervezett hazai és külföldi továbbképzéseken, ahol a legújabb javítási módszerekkel és piaci trendekkel ismerkednek meg.

Ilyen méretek mellett a kapacitáskihasználtság csak akkor biztosított, ha lefedik a teljes hazai piacot. Kotányi Balázs a cég előnyének érzi, hogy teljes egészében magyar munkatársakkal és menedzsmenttel dolgoznak, hiszen így a hazai piac minden rezdülését gyorsan tudják követni. Szemben jó néhány piaci szereplővel, amelyek külföldi cégek hazai leányvállalatai. Az elmúlt 2-3 évben megszerzett piaci előny lehetőséget teremtett arra, hogy a mobil üzletágban szerzett tapasztalatok alapján újabb szolgáltatásokat is felvegyenek a palettára. Így kiemelt, nagy felhasználó ügyfelek számára vállalják telefonok értékesítését, a meghibásodott készülékek elszállítását, a javítási időre kölcsönkészülékek biztosítását, valamint kiegészítő tartozékok értékesítését.

Szigorú mércével

Elegáns öltönyén kis kitűző jelzi, hogy tagja a Rotary klubnak Szappanos György, az Atestor Anyagvizsgálat – Méréstechnika Kft. ügyvezető igazgatója. A társaság értékesítési és szervizszolgáltatást nyújt a vizsgáló- és mérőműszerek, valamint műanyag-feldolgozó berendezések piacán. Mintegy 20 gyártó húszezer termékét forgalmazzák, többnyire kizárólagos joggal csaknem 2000 vevőnek; kis- és középvállalkozások, multinacionális cégek, valamint közép- és felsőoktatási intézmények számára.

Az Atestor Kft. nem „csak” kereskedelemmel foglalkozik, hiszen feladatuk, hogy a hazai ipar és oktatás számára bemutassák a világ vezető méréstechnikai gyárainak termékeit, azok műszaki paramétereit és gazdasági előnyeit. Hozzáadott értékként a cég részt vesz abban, hogy az adott műszaki feladatra megtalálják a legmegfelelőbb berendezést, miközben a vevőt támogatják a szükséges felhasználási tanácsokkal, valamint a legmagasabb szintű szerviz-kiszolgálással.

Mint Szappanos György elmondja, cégére ott van szükség, ahol minőségi, kis sorozatú termelés és mindendarabos ellenőrzés folyik így például az egészségügyi termékek gyártásakor; vagy lényeges az üzemeltetés biztonsága, mint például az erőművek esetén. Ezeken túl a társaság egyik legjelentősebb piacát az autóipar és annak beszállítói jelentik, különös tekintettel azokra, amelyek műanyag termékeket állítanak elő.

A cég az elmúlt évet különösen jó eredménnyel zárta, büszkék rá, hogy nőtt a hatékonyságuk, így 2001 és 2003 között változatlan létszám – 12 főállású munkatárs – mellett 300 millióról 570 millió forintra növelték árbevételüket és megduplázták árbevételarányos nyereségüket. Amikor a dinamikus fejlődés okairól faggatom, az ügyvezető elmondja, hogy az elmúlt évi árbevételük kétharmada a szokásos üzletmenetből származott. Jelentős hatással volt viszont a cég életére több, elnyert pályázat. Az egyiket a Nemzeti Szakképzési Intézet hirdette meg, amelynek keretében berendezésekkel kellett ellátni az ország 34 szakközépiskoláját. A másik pályázatot, OM pénzből a Bay Zoltán Intézet miskolci részlege (amely anyagtudománnyal foglalkozik) írta ki. Ennek az intézetnek szerezte be pályafutása legnagyobb berendezését az Atestor Kft., mintegy 110 millió forint értékben. Az intézet az Atestor Kft.-től vásárolt műszerrel és a kapott szakértő segítséggel felvértezve nyert el egy mintegy egymilliárd forint értékű munkát a Mol Rt.-től, amelynek keretében a hazai kőolajvezetékek anyagát kell megvizsgálniuk és javaslatot tenni arra, hogy milyen anyagból lenne célszerű előállítani a majdani vezetékeket. A Bay Zoltán Intézetnél üzembe helyezett berendezés ezer kilométeres körzetben az egyetlen a térségben.

A másik újdonság egy a Debreceni és a Budapesti Műszaki Egyetem által megrendelt biomechanikai vizsgálógép volt, amellyel az emberi implantátumok vizsgálatát végzi a két felsőoktatási intézmény kutatócsoportja. Ez esetben egy teljesen új berendezést kellett létrehozni erre a különleges feladatra, a vevő specifikus igényei szerint. Mivel ilyen típusú berendezést ez előtt még senki nem igényelt, az orvoscsoport, az Atestor és a gyártók összehangolt munkájára volt szükség ahhoz, hogy létrejöhessen. Szappanos György reméli, hogy szellemi befektetésük nem volt egyszeri alkalomra szóló és ha a világon bárhol hasonló berendezésre lesz szükség, részt vehetnek a munkában, megszerzett tapasztalataikat másutt is értékesíthetik.

Humán tőkések

Ketten érkeznek az interjúra, Molnár Imre, az igazgatóság elnöke és Marek József vezérigazgató. Látszik rajtuk, hogy jó kollégák. Egyikük sem akart szerepelni a másik nélkül. Meg – mint mondják – a napi munkában is kiegészítik egymást tudásban és képességekben, gondolták, ugyanez jól jön majd az interjú során is. Molnár Imre kezdi a beszélgetést, aki a kezdetekről, a munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglakozó Pannon-Work Rt. megalapításának körülményeiről mesél.

A menedzsment tulajdonában lévő társaság viszonylag rövid múltra tekint vissza, hiszen jogelődjét, a hasonló nevű korlátolt felelősségű társaságot 2000-ben alapították. Valamennyien tapasztalatokat szereztek a munkaerő piacon, hiszen korábban a Meló-Diák Észak-Nyugat Dunántúli Régió Iskolai szövetkezet menedzsereiként foglalkoztak munkaerő- toborzással, szervezéssel, kiválasztással, munkaügyi projektek teljes körű lebonyolításával. A társaság kapcsolata az említett iskolai szövetkezettel máig nagyon szoros és sokirányú, a két szervezet együtt komplex szolgáltatási csomagot kínál partnereinek.

Firtatom, hogy vajon miért hoztak létre új céget?, Marek József veszi át a szót: „A cégalapítást a munkaerő piac keresleti és kínálati oldalán bekövetkezett változások segítették elő. Úgy láttuk jelentősen nőtt az igény a mobil és szakképzett, valamint a sokoldalú munkaerő iránt, továbbá a cégek kapacitásigényétől függő szezonális és alkalmi munkavállalók iránt.” Erre a munkaerő kölcsönzésre visszakérdezek. Elmondják, hogy a kölcsönzött munkaerő náluk rendelkezik foglalkoztatotti státusszal és ők adott feladatra, vagy adott időszakra kölcsön adják az ezt igénylő vállalkozásoknak. Az Unióban a foglalkoztatottak mintegy 5–-6 százaléka kölcsönmunkás, Magyarországon ez a fogalom 2001-ben került bele a Munka tTörvénykönyvébe. Azt is megtudom, hogy a munkaerő- kölcsönzés előnye a cégek számára az, hogy szabályos körülmények között rendkívül rugalmas konstrukcióban juthatnak hozzá a munkaerő egy részéhez. Ez különösen azon cégek számára bír nagy jelentőséggel, amelyeknek idénymunkásokra van szükségük, mondjuk 3 hónapra. De a piac nagyon sokféle: vidéken jellemzően a betanított munkaerőnek van kereslete elsősorban termelő cégek részéről, míg a fővárosban inkább a szakemberek és a kvalifikáltabb munkatársak iránt mutatkozik igény.

A kölcsön munkaerőt foglalkoztatók számára kényelmes, hogy nem kell törődniük a toborzással, kiválasztással, a munkaviszony létesítésével, majd megszüntetésével ennél a változó állománynál, ezt a Pannon-Work Rt. a kölcsönzési díj fejében felvállalja helyettük. A munkavállaló számára is jó lehetőséget kínál ez a fajta foglalkoztatás, hiszen az adott időszakra „rendes bejelentett” állást szereznek, előre meghatározott fix bérrel, amelynek járulékait a munkaerő- kölcsönző cég fizeti. Mint Marek József elmondja, közkedvelt megoldás ez a fiatal, magasan kvalifikált pályakezdő munkavállalók körében is, hiszen egyrészt több céget is megismerhetnek, beletanulhatnak többféle feladatba, megismerhetnek többféle cégkultúrát, miközben annak a lehetősége is fennáll, hogy később az adott cég hosszabb távon is alkalmazza őket, ha kölcsönösen szimpatikusak voltak egymásnak.

A kölcsönzéstől eltérő felkészültséget és munkamódszert igénylő másik tevékenységük a munkaerő-közvetítés, amely klasszikusan a megadott kritériumok szerinti jelöltek keresését, képességeik tesztelését, az alkalmas jelöltek közvetítését jelenti. A Pannon-Work Rt. közben 15 irodát működtető társasággá nőtte ki magát, és mint Molnár Imre elmondja, a jövő év végéig valamennyi megye székhelyen, valamint Szlovákiában, Romániában, Ausztriában és Németországban is hoznak létre irodákat. A lendületes növekedést tudatos szervezetépítéssel kísérték, megalkották a vállalat piaci stratégiáját, a társaság értékrendjét, megfogalmazták küldetését, a marketing stratégiát, valamint meghatározták az eredmények mérésére alkalmas kritériumrendszert. Jövőképük az, hogy az Európai Uniós munkaerő áramlásban országos hálózattal, működőképes külföldi kapcsolatrendszerrel rendelkező vállalkozásként kívánnak részt venni.

Dinamikus építő

Vígh Sándor

Az utcán ráköszönök. Meglepődik és dicséri arcmemóriámat, hiszen csak egyszer láttam Vígh Sándort, a Duviép 2000 Kft. ügyvezető igazgatóját, az Üzlet&Siker díjátadó gálán. Nagyon megjegyeztem az arcát, hiszen nyílt tekintetű, barázdált arcú, hófehér hajú fiatalember. Nevet, hiszen ahogy mondja, már nyugdíjasként kezdett magánvállalkozásba 7 évvel ezelőtt. Mégis tele van energiával, tekintete tele van határozottsággal, mégis barátságosan áll kérdéseim elébe. Meséli, hogy műszaki ügyvezető kollégájával, volt tanítványával, Rákos Józseffel együtt tervezte az interjút, de ő más elfoglaltsága miatt nem tud jelen lenni. Mint mondja, ez a dinamikus fejlődés, amiért a különdíjat is elnyerték, kollégája érdeme.

De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen már a társaság alapítása sem volt könnyű. Annak idején azért hozta létre a céget, hogy a pénzügyileg rossz helyzetben lévő volt állami vállalat felszámolása elől kimentse tapasztalt kollégáit és a jó szakembergárdára hagyatkozva korrekt, jó minőségű munkával, folyamatosan jövedelmező tevékenységgel megalapozzák a cég jövőjét. A feladatot sikerrel oldották meg, hiszen a társaság elmúlt hét évében elkészült munkáikon garanciális, szavatossági kötelezettségük nem merült fel, amelyre igen büszkék. „Közműépítéssel, mélyépítéssel, ezen belül gravitációs csatorna és nyomóvezeték építéssel, ipari- és lakóparkok komplett közműépítésével, valamint szennyvíz- és ivóvíztisztítók létrehozásával foglalkozunk.” – fejti ki Vígh Sándor és hozzáteszi: társaságunk helyzete stabil, működésünket forgóeszköz-hitel felvétele nélkül tudjuk finanszírozni.

A cég életében lényeges, hogy stabil munkatársi körrel dolgoznak, 10 törzsgárda tag van, aki már az alapítás óta a cégnél dolgozik és 25 olyan munkatárs, akik már öt éve részesei a csapatnak. Az építőiparra nem jellemző hivatalos bejelentett munkaköröket alakítottak ki, ami igen vonzó, volt rá példa, hogy egy munkatárs a rövid távon csábítónak tűnő nem hivatalos munkaviszonyt jelentő ajánlatot otthagyta és visszajött a céghez. A munkatársak képzettsége javult, tapasztalatai bővültek, így a szakembergárda fejlődése és ennek következtében elvégzett munkáik azt bizonyították, hogy a cég alkalmas jelentős vízépítési munkák megvalósítására is.

A vállalkozás történetében a nagy ugrást az jelentette, amikor 4 évvel ezelőtt Rákos József műszaki ügyvezetővel bővült a csapat. Az ő kapcsolatai révén olyan alvállalkozói kör épült a Duviép 2000 Kft. köré, amely alkalmassá tette őket a jelentősebb munkák felvállalására is. Ez pedig nagymértékben hatott a cég árbevételének alakulására is.

A társaság az elkövetkező évben szeretné elérni az egymilliárd forintos árbevételt – mint Víg Sándor mondja, talán már az idén is sikerül –, de ez nem csak rajtuk múlik. Mindenekelőtt attól függ, hogy az autópálya-építések mellett mekkora kormányzati figyelmet kapnak a csatornaépítések, amelyek szintjét az uniós előírásoknak megfelelően kell növelni. A módszer pedig az európai uniós pályázatokon való részvétel, ahová térségek, önkormányzatok jelentkezhetnek és amelyek az így elnyert pénzből vállalkozásokat bíznak meg a munkával. A megvalósításra esélyes nagyobb cégeknek szüksége lesz a Duviép 2000 Kft. által képviselt szakértelemre, tapasz