Lezárult a párbeszéd Magyarország és az Európa Tanács (ET) között a médiaszabályozás vitatott kérdéseiről, a kormány kielégítő választ adott a strasbourgi székhelyű páneurópai szervezet aggodalmaira – közölte az MTI kérdésére a szervezet norvég főtitkára.Thorbjorn Jagland azt mondta: nincsenek abban a helyzetben, hogy beleszóljanak, ki vezesse a Médiatanácsot és az milyen döntéseket hozzon. Ők csupán arra törekszenek, hogy a megfelelő fékek és ellensúlyok rendszere érvényesüljön a médiaszabályozásban. A főtitkár szerint „jó irányba mennek a dolgok, Magyarországon olyan médiaszabályozó testület fog létrejönni, amely eltér a kormány eredeti elképzeléseitől.
A norvég politikus felidézte, hogy felháborodást keltett szerte Európában, hogy a magyarországi médiaszabályozás és az igazságszolgáltatás átalakítása túlzottan központosítja a hatalmat ezeken a területeken, ezért az ET alkotmányossági ügyekben illetékes testülete, a Velencei Bizottság és az Európai Unió is megszólalt a kérdésben. Brüsszel ugyanakkor jelezte, hogy a médiaszabályozás területén nem rendelkezik a kellő jogi eszközökkel, ezért az Európa Tanácsot kérte fel, hogy kezdjen párbeszédet a magyar hatóságokkal.
Az Európa Tanács megkezdte a párbeszédet a szervezet idevágó egyezményében foglaltak alapján. A norvég politikus szerint első látogatásakor emlékeztette a magyar kormányt, hogy ezek nem az ET mércéi és az ET által megállapított kötelezettségek, hanem Magyarország kötelezettségei, amelyeket Magyarország vállalt azáltal, hogy aláírta az egyezményt. A párbeszéd alapján több jogszabály is változott Magyarországon, “az intézmények immár függetlenek, ebben a rendszerben pedig a végrehajtó hatalom nem gyakorolhat ellenőrzést a média fölött” – tette hozzá.
A Bruxinfo azt is hozzátette, hogy nemrégiben a főtitkár már meg is kapta a levelet a magyar kabinettől. Az Európa Tanács korábban aggályosnak tartotta, hogy a Médiatanács tagjainak kinevezésekor politikusok mondják ki a döntő szót. A testület szerint a hangsúlyt a szakértelemre és a függetlenségre kellene helyezni. A szervezet kifogásolta azt a gyakorlatot, amely szerint a miniszterelnök egyedül tesz javaslatot a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökére. Ez ugyanis nem felel meg az európai sztenderdeknek.
Az ET álláspontja az volt, hogy a médiahatóság elnökének és a Médiatanács tagjainak jelölési és kinevezési rendszerét úgy kellene megváltoztatni, hogy a kiválasztásnál a szakértelemre és a függetlenségre helyeződjön a hangsúly, a kinevezési folyamatban ne kizárólag politikusok mondják ki a döntő szót, hanem abba vonjanak be szakmai szervezeteket, testületeket is.
