További félmillióra tehetõ azoknak a lánygyermekeknek a száma, akik még ötéves koruk elõtt áldozatul esnek annak a szegény országokban bevett szokásnak, hogy a szülõk a rendelkezésre álló kevés betevõjüket inkább fiúnak adják. A szelektív abortusz elsõsorban Kínában, Indiában és Dél-Koreában elterjedt dacára annak, hogy ezekben az országokban több mint egy évtizede tilos ultrahangos vizsgálattal megállapítani a magzat nemét.
A Világbank szerint a a legijesztõbb adatok az európai és közép-ázsiai régióból – nevezetesen a Nyugat-Balkán térségébõl és a kaukázusi köztársaságokból – származnak, elsõsorban nem a nemtõl függõ terhességmegszakítások nagy száma, hanem a gyorsan növekvõ tendencia miatt, az utóbbi 20 évben ugyanis a duplájára nõtt a meg nem született lányok száma az említett államokban.
A jelentés arról is beszámol, hogy a világon évente közel négymillió termékeny korban lévõ – 15 és 49 év közötti – nõ veszti életét elsõsorban a terhesség vagy szülés közbeni halál miatt. Afganisztán és Svédország között például ezerszeres a különbség a gyermekágyi halálozások számát tekintve.
Tilos lesz megmondani a baba nemét?
Egy tervezett uniós direktíva szerint a jövõben a terhességi ultrahangot végzõ orvos nem mondhatja meg a baba nemét a szülõknek. Az Európa Tanács ajánlásának kidolgozói szerint ugyanis túl sok a szelektív abortusz, azaz a szülõk kizárólag azért szakíttatják meg a terhességet, mert a születendõ baba neme nem felel meg az elvárásaiknak.
Van egy félreértés – fogalmazott az uniós elképzelésekrõl a minap Czeizel Endre a közrádióban. A genetikus-professzor rámutatott: ultrahangvizsgálattal csak a 12. hét után lehet megmondani a baba nemét, ekkor azonban már nincs döntési joga az édesanyának. Tudható ugyanakkor – folytatta –, hogy Európa több városában, például Pozsonyban az anyai vérbõl már a 8-9. héten megállapítható a születendõ csecsemõ neme. A vérvizsgálatot bizonyos, nagyon súlyos genetikai betegségek kiszûrése érdekében végzik, amire Magyarországon csak 16-20. héten van lehetõség. Czeizel Endre szerint az európai ajánlás a 12. hét elõtti magzati nem-meghatározásra vonatkozik.
A professzor korábban javasolta, hogy a többgyermekes családok még a fogantatás elõtt, az ondósejtek szétválasztásával megválaszthassák harmadik-negyedik gyermekük nemét, a magyar törvények azonban erre nem adnak lehetõséget. Czeizel Endre ezzel kapcsolatban jogi abszurdumnak nevezte, hogy miközben egy anya a terhesség adott szakaszáig, válsághelyzetére hivatkozva az abortusz mellett is dönthet, azok a szülõk, akik „már több gyermeket is letettek a nemzet asztalára”, nem élhetnek a nemválasztás lehetõségével. „Ne értsük egymást félre, ez esetben a fogantatás elõtti ivarsejt-választásról van szó” – hangsúlyozta a professzor.
Az Európa Tanács ajánlása normatív módon szeretne beavatkozna egy olyan folyamatba, amelynek alapvetõen a nõk a vesztesei – vélekedett a tervezett szabályozásról Petõ Andrea, a Közép-európai Egyetem Társadalmi nemek tanszékének professzora, hozzátéve: „bizonyos esélyegyenlõtlenséget csak központi, hatalmi beavatkozással lehet megváltoztatni, a nõi magzat érdekét is védeni kell, mégha a társadalom nem is preferálja a lány magzatokat” – fogalmazott.
