Tüntetések voltak Berlinben, Münchenben, Hamburgban, Kielben és Mainzban. Míg az elmúlt évek húsvéti tüntetéseinek középpontjában az afganisztáni háború elleni tiltakozás állt, idén – a japán atomkatasztrófa nyomán – az atomenergiáról, valamint az atomerőművekről való lemondás volt a tüntetők fő követelése.
A résztvevők ugyanakkor elítélték a NATO líbiai beavatkozását is. Afganisztán változatlanul kiemelt helyen szerepelt, a tüntetők mindenekelőtt a német katonák haladéktalan kivonását követelték az ázsiai országból.
A szervezők korábban azt közölték, hogy a húsvéti békemenetek keretében mintegy 80 megmozdulást terveznek. A tüntetések pénteken kezdődtek, a legnagyobb megmozdulásokat húsvét hétfőjén tartják, és több tízezer résztvevőre számítanak.
Az atomerőművek elleni harc régóta a német békemozgalom egyik fő célkitűzése. A közelmúltban történt japán atomkatasztrófa azonban még időszerűbbé tette az erőművek bezárását célzó követelést, amit immár a politika sem hagyhatott figyelmen kívül. Angela Merkel kancellár a napokban hirdetett gyökeres fordulatot az ország energiapolitikájában, és ígéretet tett arra, hogy felülvizsgálják az atomerőművek működésével kapcsolatos, korábbi politikát. A felülvizsgálat konkrét ismertetése júniusra várható.
A húsvéti békemenetek 51 éve kezdődtek Németországban. Középpontjukban mindig a legidőszerűbb események álltak, így a nyolcvanas években a tüntetők főként az ország területén elhelyezett atomfegyverek kivonását követelték. Az elmúlt évek békerendezvényeinek résztvevői főleg az iraki, majd az afganisztáni háború ellen tiltakoztak.
