A Berlusconi tulajdonában lévő Mondadori kiadó a tartományi választások közeledtével, a kiéleződő politikai küzdelemre való tekintettel publikálhattat most a kötetetet, ami „A szeretet mindig legyőzi az irigységet és a gyűlöletet” címet viseli.
A benne szereplő üzeneteket akkor küldték Berlusconinak, amikor egy nyilvános rendezvényen, a milánói dóm kisméretű kőmásolatával dobták meg és eltört az orra. A hangulati skála a kihívótól – „Mutassa meg nekik, hogy elpusztíthatatlan!” – a kétségbeesetten szentimentálison át – „Könyörgünk, ne adja fel és ha lehet, klónozza magát!” – a szinte hisztérikus megfogalmazásokig terjed.
„Amikor a feleségem meglátta, hogy Önt elborítja a vér, a haját tépte és zokogva sikoltozta: Szűzanya, mentsd meg Silviót!” – írta Carlo, majd így folytatta: „Miniszterelnök Úr, egy szakadék szélén állunk, csak Ön menthet meg bennünket és csak Ön biztosíthatja a jövőt unokáinknak. Imádkoztunk Önért és minden nap imádkozni fogunk ezután is.”
Akadt olyan is, aki sírt, amikor meglátta, mi történt: „Úgy éreztem, mintha saját nagyapámat találták volna el. Ha Ön nem lenne, elhagynám Olaszországot.”
Mivel a könyv akkor kerül forgalomba, amikor Berlusconi megpróbálja mozgósítani táborát a március 28-29-i tartományi választásokra, a baloldalinak tekintett La Repubblica „választási fogásnak” minősítette az üzenetgyűjteményt, és gúnyosan „Silvio Ceausescu kis fehér könyvének” nevezte a kiadványt. Ezzel egyszerre utalt a Mao-idézetek „kis piros könyvecskéjére” illetve a romániai Ceausescu-rezsim személyi kultuszára.
