A javaslat szerint Belgrád húsz évre szóló nemzetközi egyezményt kötne Pristinával az ENSZ védnöksége alatt. A világszervezetre kötelezettségek és feladatok is hárulnának, elsősorban a biztonságpolitika terén: a fegyvermentesített tartományban kizárólag a világszervezet égisze alatt működő rendőri kontingens ügyelne a biztonságra.
Slobodan Samardzic szerbiai miniszterelnök és Leon Kojen elnöki tanácsadó kedden ismertette Belgrádban a szerb kormány és az elnöki hivatal közös platformját, amely alapját fogja képezni a belgrádi álláspontnak a Bécsben folyó szerb-albán tárgyalásokon, ha napirendre kerül a jogállás kérdése. A javaslatot Belgrád továbbította Brüsszelnek és Martti Ahtisaarinak, az ENSZ főtitkár koszovói különmegbízottjának.
Megosztott hatáskörök
Koszovónak lenne saját alkotmánya, és széles hatásköröket kapna ügyei intézésében: teljes pénzügyi autonómiával rendelkezne Szerbiában belül, önállóan köthetne hitelszerződéseket a nemzetközi intézményekkel, Belgrád mellőzésével történnének a külföldi befektetések is a tartományban. Koszovó önállóan ápolná kapcsolatait más országokkal, régiókkal és nemzetközi szervezetekkel olyan esetekben, amikor nem szükséges hozzá a nemzetközi jogi alanyiság, és amennyiben ez az együttműködés nem sérti Szerbia érdekeit.
Belgrád hatáskörében lenne a külpolitika és a határvédelem, a monetáris- és a vámpolitika, illetve a vallási és kulturális hagyaték oltalma. Koszovónak lenne autonóm igazságügyi rendszere, de az emberi jogok védelmét végső fokon a szerbiai alkotmánybíróság gyakorolná.
Nem engednek a függetlenségi törekvésekből
Biztosra vehető, hogy a pristinai vezetők elutasítják Belgrád javaslatát, ha egyáltalán érdemben fognak rá reagálni. Az albán vezetők már rég de facto önállónak tartják Koszovót, a tartomány függetlenségének nemzetközi elismerésére várnak, és nem hajlandóak erről tárgyalni Belgráddal.
A koszovói autonómia kérdése lassan egy évtizede teljesen kiszorult még a legmérsékeltebb pristinai albán vezetők gondolatvilágából is, mindenki kizárólag a teljes függetlenséget tartja elfogadhatónak. Martti Ahtisaari azt tervezi, hogy a Bécsben zajló szerb-albán tárgyalásokon a gyakorlati témakörök – decentralizáció, vallási hagyaték védelme, gazdaság – lezárása után, július folyamán kerülne napirendre a jogállás kérdése.
