Micheal Martin, aki a lisszaboni szerződés elfogadása melletti kormányzati kampányt vezette azt mondta, a lisszaboni szerződés elfogadása jó Írország számára. Ezt azzal próbálta alátámasztani, hogy “szenvedélyesen” hisz abban, országa jövője az Európai Unióban (EU) van.
Dick Roche európai ügyekben illetékes ír államtitkár a francia hírügynökségnek az igenek “elsöprő erejű győzelméről” beszélt. Roche bízik abban, hogy a voksolás végeredménye azt mutatja majd, hogy a mintegy hárommillió választópolgár közül az urnák elé járulók 60 százaléka támogatta, s csupán 40 százaléka ellenezte a reformszerződést.
Brian Lenihan pénzügyminiszter az RTE-nek elmondta, a dublini kormány a (várható) népszavazási siker kapcsán nem készül ünnepséget rendezni. Hangsúlyozta, hogy Írország nagyon nehéz (gazdasági) helyzetben van. Úgy vélte, hogy a választók éppen emiatt voksoltak a szerződés elfogadására, mert tudják, hogy az ír gazdaság és piacok jövője az EU-ban van.
A lisszaboni szerződést elutasító civil szervezetek képviselői szintén az igen szavazatok győzelmét valószínűsítették. A Libertas szervezet vezetője, Declan Ganley úgy nyilatkozott, hogy a szerződés támogatói “nagyon meggyőző” győzelmet arattak. Ganley nem titkolta emiatti csalódottságát, szerinte a választók hibát követtek el. A szerződést szintén elutasító Coir szervezet szóvivője, Richard Greene is az igenek valószínű győzelméről beszélt, s “rendkívüli csalódottságát” hangoztatta emiatt.
Az írek a tavaly júniusi, első népszavazáson még elutasították a reformszerződést.
A referendum végeredménye várhatóan szombat este válik ismertté. Az RTE jelentése szerint az első – a szavazatok kis részének összesítése alapján kapott – részeredmények mindazonáltal arra utalnak, hogy Dublin központi és északkeleti választókörzetében a szavazók 56 százaléka támogatta a szerződés elfogadását, a nyugat-írországi Galway (Gaillimh) városában pedig a 63 százaléka.
Az EU döntéshozatali mechanizmusát áramvonalasítani hivatott szerződést mind a huszonhét uniós tagállamának el kell fogadnia, de egyedül Írországban kötelező népszavazást kiírni róla. Dublin a tavalyi kudarc után – különböző engedményekért cserébe – beleegyezett abba, hogy újabb referendumot tartsanak.
A szerződés várható írországi elfogadása nyomást gyakorol majd Csehországra és Lengyelországra, hogy a többi tagország példáját követve sorakozzanak fel a reformszerződés támogatói mögé.
