“Aki tagadja, hogy a katolikus vallást nem a bennszülött népek elnyomásának eszközeként használták fel, az el akarja homályosítani a történelmet” – jelentette ki Luis Evelis Andrade, az ONIC igazgatója és hozzátette: “Mint bennszülött népek, nem fogadhatjuk el, hogy az egyház tagadja felelősségét identitásunk és kultúránk megsemmisítésében”. A brazíliai indiánok vezetői közölték: megsértette őket a pápa “arrogáns és tiszteletlen” kijelentése. “Arrogáns és tiszteletlen dolog úgy ítélni meg, hogy a mi kulturális örökségünk másodrendű az övékhez képest” – jelentette ki Jecinaldo Satere Mawe, az Amazonasi Indián Csoportok Szervezetének Szövetsége (COIAB) fő koordinátora. Több indián csoport küldött levelet a pápának a múlt héten, amelyben támogatását kérte ősi földjük és kultúrájuk megvédelmezéséhez. Mind mondták, az indiánok “népirtás” áldozatai lettek az első gyarmatosítók megérkezése óta.
Brazíliai látogatásának utolsó napján a pápa Aparecidában latin-amerikai püspökök előtt vasárnap kijelentette: Jézus és evangéliumának hirdetése soha nem jelentette a prekolumbiai kultúráktól való elidegenedést. A katolikus egyházfő szerint “Krisztus volt a megváltó, aki után a bennszülött lakosság csendben vágyakozott”. XVI. Benedek e kijelentéseivel szakított elődje, II. János Pál pápa álláspontjától, aki bocsánatot kért a bennszülött népektől azért, mert a keresztények részt vettek Amerika meghódításában.
Érzékeny terület
Az ONIC szerint “nem lehet mindent letagadni, ami az európaiak Amerikába való érkezése miatt történt 500 évvel ezelőtt”. Andrade felhívta figyelmet arra, hogy a katolikus intézményrendszer egészen a legújabb időkig megtiltotta a bennszülött kultúrák olyan megnyilvánulásait, mint a nyelv és az orvostudomány, és ezzel a katolikus egyház “megsértette a bennszülött népek méltóságát.”
Még keményebben fogalmazott Nizia Maldonado, a bennszülött népek ügyeinek venezuelai minisztere, aki az V. Károly császár idején végrehajtott inváziót Latin-Amerika legnagyobb népirtásának nevezte. “Szeretném, ha felállna egy pap és azt mondaná, hogy szégyenkezik annak hallatán, hogy a bennszülött népek az evangelizációt várták” – mondta az egy amazóniai indián törzshöz tartozó miniszter asszony, aki furcsállotta, hogy a Vatikán nem beszél az amerikai bennszülöttekkel szembeni népirtásról. Egyben arra is emlékeztetett, hogy ma sem szűnt meg az a törekvés, hogy ráerőszakoljanak a bennszülöttekre egy, a kultúrájuktól olyan idegen vallást, mint a kereszténység és példaként a venezuelai-brazil határvidéken tevékenykedő misszionáriusokat említette, ahol az Amazonas mentén élnek a ma is animista hitű indiánok jelentős csoportjai.
Egy másik vitatott megjegyzés
Vitát váltott ki XVI. Benedeknek az a kijelentése is, mely szerint a marxizmus az egyik oka a térség számos problémájának. “A marxista rendszer, amennyiben hatalomra jutott, nem csupán a gazdasági és környezetvédelmi struktúrában hagyott szomorú örökséget, hanem az emberi lélek fájdalmas lerombolásában is” – mondta a pápa. A baloldali venezuelai kormány szóvivője szerint az egyházfő szavai “nem feltétlenül szólnak Venezuelának”. Hugo Chávez elnök ugyanis, bár nem tekinti magát marxistának, meghirdette Venezuela programját a “21. századi szocializmus felé” és szoros szövetségben áll a Fidel Castro vezette Kubával. Latin-Amerikában azonban a marxizmus nagy hatást gyakorol azokra a katolikus aktivistákra, akiknek a “felszabadítás teológiáját” hirdető mozgalmát XVI. Benedek már bíboros korában, a Szentszék Hittani Kongregációja élén igyekezett letörni. Maga Chávez is katolikusnak vallja magát, aki Jézust “példamutató forradalmárnak” nevezi és 1998-as megválasztása óta gyakran szembekerült a venezuelai egyházi vezetőkkel.
William Lara venezuelai tájékoztatási miniszter szerint az önkényuralmi rendszereket elítélő pápai kijelentéseket csak “a latin-amerikai jobboldal propagandistái vonatkoztatják Venezuelára, a földrész haladó erői ellen manipulálva a pápa brazíliai látogatását”.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
