A Standard & Poor’s Londonban kiadott éves európai szuverén adósi helyzetjelentésében megjegyzi, ha Magyarország – főleg a választások közeledtével – nem törődik a központi deficitcélok túllépéséval, a leminősítést kockáztatja.
A világ legnagyobb hitelminősítőjének 132 oldalas elemzése az új EU-tagállamok euróövezeti konvergencia-folyamatairól szóló fejezetben azt írja: a belső adósság leminősítésével történő osztályzati összevonás esélye azon térségi szuverén adósok esetében a nagyobb, amelyek kisebb eséllyel hajtanak végre költségvetési konszolidációt.
A Moody’s Investors Service hitelminősítő – szintén az eurókonvergenciára hivatkozva – már több mint két éve összevonta az akkor még csak EU-tagjelölt kelet-európai országok deviza- és beladósi osztályzatait, de ez a cég a magasabb hazai adósi besorolások szintjén hajtotta ezt végre. Magyarország így a Moody’s-tól két fokozattal jobb, “A1”-es – a többi hitelminősítő listáján “A plusz”-nak megfelelő – összevont minősítést kapott.
A Standard & Poor’s listáján “A mínusz”-szal sorolt magyar befektetői devizaadósi besorolás jelenlegi stabil kilátásában a cég hétfői londoni elemzése szerint egyaránt benne vannak a jó gazdasági kilátások és a korábbinál kiegyensúlyozottabb növekedési profil, mint a várhatóan csak fokozatosan csökkenő államháztartási hiány és adósság.
A hitelminősítő szerint valószínűleg a kiadási oldal kordában tartását célzó széles körű intézkedéscsomag és a GDP-érték 0,8 százalékával egyenlő, 2005-re képzett (költségvetési) tartalék sem lesz elégséges a költségvetési deficitcél túllépésének elkerüléséhez, hacsak a kormány nem léptet életbe még további megszorításokat az idén.
A Standard & Poor’s szerint ennek fő oka az, hogy várhatóan a GDP, az infláció és – csakúgy, mint tavaly – az áfa-bevételek is elmaradnak a költségvetésben előirányzottaktól. Mindemellett a 2006-os választások közeledtével erősödő költségvetési lazítási kísértések is kockázati tényezőt jelentenek a rövid távú magyar költségvetési folyamatokra – áll a londoni jelentésben, amely 5 százalékra jósolja az idei magyar államháztartási hiányt.
A hitelminősítő szerint erősebb konszolidációs elkötelezettség nélkül az államháztartási hiány középtávon csak nagyon fokozatosan, évente legfeljebb a GDP-érték fél százalékával csökkenhet, ami nem teszi lehetővé Magyarország csatlakozását az euróövezethez 2010 előtt.
Az S&P szerint a jelenlegi magyar makrokörnyezetben a befektetői kockázatvállalási hajlam változásai árfolyamkilengésekhez és kamatemeléshez vezethetnek, ami aláásná a magyar gazdaság kilátásait.
A nagy nemzetközi hitelminősítők közül jelenleg a Fitch Ratings tart érvényben leminősítést valószínűsítő negatív kilátást a magyar devizaadósságra, és ez a cég a forintadósság besorolását már rontotta is a költségvetési folyamatokra hivatkozva.
