Walter eddig 3 millió dollárt fektetett a nyomozásba, és ezek alapján azt állítja, hogy a hivatalos kongresszusi vizsgálat elferdítette és elhallgatta a tényeket. Valamint kiírt egy 100 000 dolláros pályázatot is, ezt a díjat az a mérnökhallgató kapja meg, aki bizonyítani tudja, hogy a New York-i ikertornyok úgy dőltek össze, ahogy azt a Bush-kormányzat állítja. Középiskolai változata is van a pályázatnak, noha itt a fődíj csak 10 000 dollár.
A férfi szerint egy washingtoni kormánytag áll a merényletek hátterében. Ezzel a teóriával nincs egyedül, hiszen számos összeesküvés-elmélet jelent már meg; egyesek szerint az alelnök, Dick Cheney, mások szerint New York polgármestere, Rudi Giuliani áll az események mögött, ki-ki a saját ellenségképét vetítve az események mögé. Így nem csoda, hogy egyesek “zsidó összeseküvésre” gyanakodtak. Walter több államban is tagja a helyi demokrata pártnak, így semmi meglepő nincs abban, hogy szerinte is az amerikai kormány szervezte és tervezte meg az akciót. A milliomos szerint ugyanis lehetetlen, hogy Amerikát “egy pár, konzervnyitóval felszerelkezett ember kényszerítette térdre”.
Walter ugyanakkor továbbra sem árulja el, kire gondol, de azt elmondta, hogy az általa finanszírozott nyomozás adatai szerint a World Trade Center ikertornyai nem a repülőgépek becsapódásától, nem is a tűz miatt dőltek össze, hanem több, az épületekben bekövetkezett, irányított robbantás miatt. Ugyanezt gondolja a Pentagon elleni merényletről is. Mint állítja, minderre bizonyítékai is vannak, de ezeket szerinte az amerikai sajtó nem hajlandó közölni. Az által megrendelt egészoldalas hirdetéseket azonban leközölték a jelentősebb amerikai lapok, így a New York Times, a Wall Street Journal, a New Yorker és a Newsweek is.
A kampány terjedelmét figyelembevéve nem csoda, hogy a férfi, aki építőiparos apjától 11 millió dollárt örökölt, már csak 7 millió dollár fölött rendelkezik. Az ifjabb Walter ugyan élete során számos kisvállalkozásba kezdett, melyek egytől-egyig valóban szép és nemes célokat tűztek maguk elé. Ugyanakkor sajnos sem a Nagy amerikai Fotonüzemanyag Társaság, sem a Racionális Élet Alapítvány, sem pedig az Élettapasztalat Intézet nem volt hosszú életű.
