Az eljárást előző nap indították be, miután magyar nyelvű tájékoztatón is felhívták a magyarok figyelmét a németek szerint jogszerűtlen munkavégzésre, de a munkások ennek ellenére megjelentek munkahelyeiken. A bírság elérheti az 500-600 eurót.
A magyarokat kitiltották az üzem területéről, de még el akarták végeztetni velük a félbehagyott munkát, amire a magyarok már nem voltak hajlandók – áll S. Kovács Ferenc, az MTI tudósítójának jelentésében.
A berlini államtitkári tájékoztatón az is elhangzott, hogy a Bunda fedőnevű akció keretében április végén Németországban, Magyarországon és Ausztriában végrehajtott razzia – a hivatalos szóhasználat szerint: ellenőrző intézkedés – során őrizetbe vett magyarok közül ketten még mindig vizsgálati fogságban vannak, egy személyt óvadék ellenében szabadlábra helyeztek.
Az államtitkár és munkatársai cáfolták, hogy brutálisan hajtanák végre a razziákat, s hogy a vám- és pénzügyőrök fegyveresen lépnének fel, azt azonban elismerték: az esetleges atrocitások kivédésére készülve a vám- és pénzügyőrök nem teljesen fegyvertelenek, az akciókat biztosító rendőri egységeknek pedig magától értetődően vannak fegyverei.
Az áprilisi ellenőrzés során a három országban 134 “objektumot” kutattak át, az előállított elöljáróknak pedig azt rótták fel, hogy öt év alatt bűnszövetkezet keretében legkevesebb 1500 magyart juttattak be Németországba, ahol úgymond olcsó munkaerőként foglalkoztatták őket.
A sajtótájékoztatón nyomatékosították, hogy “nem az állampolgárság után igazodunk”, azaz nem csak magyarokat érint a német hatóságok foglalkoztatásvédelmi erőfeszítése, a gyanúsítottak többnyire németek.
A németek szerint a bűncselekmények és szabálytalanságok zömmel német és magyar cégek közötti vállalkozási szerződések keretében történnek, de a magyar cégek esetében többnyire fantomcégről, “toborzó irodáról” van szó, illetve a német szolgáltatási szektorban vállalkozóként elhelyezkedő magyar mögött odahaza nincs vállalkozás. Német-magyar államközi keretek között jelenleg havonta 3800 magyar is foglalkoztatható Németországban, de csak az építőiparban.
A Bunda-akció keretében előállított gyanúsítottak ellen többek között béruzsora, adócsalás, a társadalombiztosítási járulék be nem fizetése, illegális munkaerő-átengedés, “emberkereskedelem külföldi munkavállalók kizsákmányolása céljából” a vád.
