A voksoláson várhatóan a 15,5 millió szavazásra jogosult polgár jelentős arányban vesz részt, különösen azt követően, hogy a szunniták egyik vezető pártja megállapodásra jutott a síita többség és a kurdok képviselővel, s felhagyott bojkott-felhívásaival. Az urnákat – ugyancsak közép-európai idő szerint – délután négy órakor zárják.
A biztonságra az iraki hadsereg egységei mellett a nemzetközi koalíciós erők ügyelnek, akárcsak a közelmúltban tartott parlamenti választások során. A határokat lezárták a járműforgalom elől, és ideiglenesen lezárták Bagdad nemzetközi repülőterét is. A főváros egyébként a szavazás előestéjén minden valószínűség szerint szabotázsakció következtében sűrű sötétségbe borult, akárcsak Bászra, az ország második legnagyobb városa.
A hosszú viták után született iraki alkotmánytervezet drasztikusan szakít a múlttal, a nemzeti és vallási csoportok jogainak mozaikjából építkezik. A tervezet az iszlámot a jog egyik elsődleges forrásaként és államvallásként jelöli meg, de elismeri a vallásszabadságot. Irak államformája köztársaság, szövetségi, demokratikus, pluralista állam. Irakot a tervezet a muzulmán világ részeként említi, de többnemzetiségű, többvallású és multikulturális országként, Kurdisztánt pedig autonóm régióként határozza meg. A parlament felhatalmazása négy évre szól, s a képviselői helyek legalább egynegyedét nőknek tartják fenn. A szövetségi (központi) végrehajtó hatalmat a köztársasági elnök és a minisztertanács gyakorolja. Államfő csak a negyvenedik életévét betöltött, született iraki lehet. Az államfőt a képviselők saját soraikból, kétharmados többséggel választják, megbízatása négy évre szól.
Ha Irak 18 tartományából bármelyik háromban a választásra jogosultak kétharmada az alkotmány ellen szavaz, az alaptörvény megbukik, s újat kell megszövegezni. Az elmúlt hetek vitái, a szunniták bojkott-felhívásai és a lázadók megfélemlítési kísérletei ellenére megfigyelők abból indulnak ki, hogy a tervezet megkapja a szükséges többséget, és Irak új alkotmánya hamarosan életbe léphet.
