Az urándúsítás Teherán szerint polgári célokat szolgál, de a nyugati országok arra gyanakszanak, hogy a háttérben, titokban atomfegyver fejlesztés is folyik. Az Egyesült Államok és az Európai Unió folyamatosan nyomást gyakorol Iránra, hogy egyéb előnyök fejében mondjon le a dúsításról. Oroszország pedig felajánlotta, hogy maga látja majd el fűtőelemekkel az épülő, és befejezéséhez közeledő első iráni atomerőművet.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, amely az atomsorompó egyezmény betartásán őrködik, szeptember 24-én olyan határozatot fogadott el, amely bevezető lehet ahhoz, hogy a nemzetközi közösség az ENSZ Biztonsági Tanácsához forduljon az ügyben, aminek szankció lehetnek a következményei.
Irán 2004-től idén augusztusig felfüggesztette az urándúsítás előkészületeit, de Mahmúd Ahmadinezsád elnök megválasztása óta az Iszlám Köztársaság álláspontja radikalizálódott, megszakította tárgyalásait az Európai Unióval, elutasította létesítményei átfogó külföldi ellenőrzését, és immár újra foglalkozik a dúsítás előkészületeivel.
