beutazási tilalom egyelőre azon tizenkét személyre vonatkozik, akiket felelősnek tartanak a túlzott erőhasználatért és a vizsgálat elutasításáért, köztük a belügy és a védelmi miniszterre, a területi kormányzóra, a hadsereg több magas rangú tisztjére és tábornokára, illetve a titkosszolgálat vezetőjére.
Mindkét büntetőintézkedés ideiglenes, egyelőre egy évig marad érvényben, utána az EU újra megvizsgálja a helyzetet a volt szovjet köztársaságban. A további lépéseket az ügyben most zajló perek lebonyolításától, a hatóságok verzióját kétségbe vonók sorsától, a független vizsgálatban való üzbég részvételi hajlandóságtól, illetve azoktól az üzbég lépésektől teszik függővé, amelyek a hatóságok emberi és szabadságjogok iránti elkötelezettségét támasztják alá.
A kelet-üzbegisztáni Andizsánban május 13-án törtek ki zavargások – a tömeg 23 muzulmán üzletember szabadon bocsátását követelte -, s az összetűzésekben, illetve a lázadás elfojtásában a hivatalos adatok szerint is legalább 187-en meghaltak és 295-en megsebesültek. A hivatalos álláspont tagadja azokat az állításokat, amelyek szerint a hadsereg katonái tüzet nyitottak a lázadókkal szimpatizáló, békésen tüntető tömegre.
Az ENSZ-főbiztosság jelentése leszögezi, hogy az üzbég hatóságok Andizsánban súlyosan megsértették az emberi jogokat, egyúttal 200 és 700 közé teszi a főtéren és Andizsán fő sugárútján, a Csolpon proszpekten leöldösött emberek számát.
