A kiégett gépkocsik száma kedd éjszaka országos összesítésben 163 volt, szemben a hétfő éjszakai 215-tel. A rendőrség ötven embert vett őrizetbe, ami szintén lényegesen kevesebb az előző éjjeli 71-nél; a zavargások csúcspontján egy nap alatt 1400 rendbontót fogtak el a rendőrök. Kedd éjjel a rendzavarások már inkább vidéken voltak jellemzőek: Párizs térségében 27, vidéken 136 autót semmisítettek meg a vandálok.
Grenoble-ban egy iskolát is felgyújtottak, a normandiai Pont-L’Eveque-ben pedig savat öntöttek a városháza épületére. A zavargások kezdetén közel kilencezer gépkocsit gyújtottak fel, és a rendőrök 2888 személyt tartóztattak le. A rendfenntartó erők soraiból szerda hajnalig 126-an sérültek meg az összecsapásokban.
Kibővített kormányzati hatáskör
A francia nemzetgyűlés kedd este három hónappal meghosszabbította a szükségállapotot, miután a kormány hatáskörének kibővítését kérte a közel négy évtized óta legsúlyosabb zavargások megfékezéséhez.
A nemzetgyűlés 346 igen és 148 nem szavazattal, négy tartózkodással döntött a meghosszabbítás mellett. A szocialisták nem támogatták a törvényjavaslatot, mondván, hogy nincs tovább szükség rendkívüli intézkedésekre, a zavargások csökkenőben vannak. A Chirac elnököt támogató konzervatív képviselők támogatásával ennek ellenére sikerült elfogadni a jogszabályt.
Franciaországban múlt kedden léptette életbe a kormány a rendkívüli állapotot egy 1955. április 3-án, az algériai háború idején elfogadott törvény alapján. A jogszabály szerint kormányrendelettel legfeljebb 12 napra hirdethető ki rendkívüli állapot, meghosszabbítására csak egy parlament által elfogadott törvény adhat felhatalmazást.
A rendkívüli állapot egyik legfontosabb következménye, hogy feljogosítja a prefektúrákat kijárási tilalom bevezetésére és házkutatásokra, ami elősegíti a gyújtogatásokkal kísért külvárosi zavargások megfékezését. A meghosszabbítás november 21-én lépne hatályba. A szenátus szerdán vitatja meg a törvényjavaslatot.
A vitában felszólalva Dominique de Villepin miniszterelnök hangsúlyozta, hogy „számos lakónegyedben továbbra is nehéz a helyzet”, és kérte a törvényhozást, támogassa az intézkedést. „Nem fogadhatjuk el, hogy több mint 200 gépkocsi égjen minden éjszaka” – hangsúlyozta a kormányfő.
Villepin a nap folyamán – most első ízben – ellátogatott Aulnay-sous-Bois-ba. Az október 27-én kitört zavargások által legjobban sújtott párizsi peremvárosok egyikében tett váratlan látogatása során a kormányfő helyi lakosokkal, tanárokkal és vállalatvezetőkkel találkozott. A kormányfő a Párizstól északkeletre fekvő peremvárosban azt hangsúlyozta, hogy segítséget kell nyújtani azoknak, akik munkát keresnek, és előbbre akarnak jutni. Kiemelte, hogy fel kell lépni az igazságtalanság és a faji diszkrimináció ellen.
Kiutasítanak tíz külföldit
Sarkozy a parlamentben bejelentette, hogy a peremvárosi zavargásokban részt vett tíz külföldi ellen kedden megindult a kiutasítási eljárás. A belügyminiszter a múlt héten már közölte, hogy meg kívánja kezdeni a kiutasításokat. „Nem a számokról van szó, ez elvi kérdés” – hangsúlyozta a belügyminiszter az intézkedés által érintett személyek száma kapcsán.
A francia belügyminiszter a parlamenti vitában figyelmeztetett: az ország az egyik legsúlyosabb és legbonyolultabb városi válsággal néz szembe. Nicolas Sarkozy, akit kemény szavai miatt sok bevándorló okol a zavargások kiváltásával, közölte: sokan élnek félelemmel a szívükben a külvárosi bűnözés miatt. Sarkozy hangsúlyozta: a helyzet megoldása „határozottságot és megfontoltságot” igényel. Hozzátette: a helyzet javításához nemzeti méretű erőfeszítésre van szükség.
