A konszern wolfsburgi központjának közlése szerint Hartz a felügyelőbizottsághoz benyújtott lemondásában “politikai felelősséget vállalt” az egyes munkatársak által elkövetett “szabálytalanságokért”. “A spekulációk és gyanúsítgatások olyan mértéket értek el, amely – tekintettel vállalatunk imázsára, termékeinkre és dolgozóinkra – tovább már nem tolerálható” – idézte Hartz indoklását a VW első számú vezetője, Bernd Pischetsrieder.
Hartzra a botrány kezdete óta a támadások össztüze zúdult. Ennek egyik oka az volt, hogy a botrány kulcsszereplőjének tartott Helmuth Schuster, a leányvállalat Skoda volt személyzeti főnöke, Hartz bizalmasa volt. Másfelől Hartz szokatlanul szorosan együttműködött az üzemi tanács tagjaival, s az a vád érte, hogy szabad utazási keretet biztosított a dolgozói képviselet tagjainak, akiknek viszont a luxusutakért cserébe a cégvezetés irányvonalát kellett támogatniuk. A kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) tagjai közé tartozó Hartz mindeddig visszautasította a vádakat.
Schustert és egy volt munkatársát a VW vezetése maga jelentette fel, azzal gyanúsítva őket, hogy a konszern indiai gyárának építése kapcsán kenőpénzt fogadtak el leendő beszállítóktól, és fedőcégeket hoztak létre öt országban, hogy sápot húzzanak a konszernhez kötődő beszállítói szerződésekből. Az indiai gyár felépítésének tervét az ügy kapcsán Pischetsrieder azonnal befagyasztotta.
Az illetékes braunschweigi ügyészség pénteken hivatalosan is megindította a nyomozást Schuster és társa ellen.
