Egy gazdasági napilap, a Diário Economico felmérése szerint minden második portugálnak kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy mennyivel tud hozzájárulni az Eb az országimázshoz. Ugyanakkor egy tanácsadó cég előzetes tanulmánya szerint az országnak ez a reklámozása legalább 290 millió eurót ér. A közvélemény azonban még nem ég focilázban – legalábbis nem felhőtlenül. A vezető portugál napilap, a Publico közvélemény-kutatása szerint a lakosság fele úgy véli, az Eb megrendezése nem jó befektetés, 60 százalékuk pedig tart attól, hogy az esemény célpont lehet a terroristák számára.
A biztonsághoz kötődő kiadásokat teljes egészében finanszírozza az állam, amely egyébként az előkészületek és a rendezés feladatainak ellátásában különböző mértékben volt és van jelen. A kormányzat több mint 20 millió eurót költött új rendőrségi felszerelésekre, egyebek mellett vízágyúkat és rohamfelszerelést szereztek be. A tragikus madridi események hatására 2 millió euróval emelték a biztonsági kiadásokat.
|
Az Eb-rendezéssel kapcsolatos építkezéseket – az átláthatóság érdekében – egy cég, a nem egészen 2 millió euró alaptőkéjű Portugal 2004 korlátolt felelősségű társaság fogja össze, amelyben az állam 98,68 százalékban tulajdonos, a fennmaradó részt pedig az ország labdarúgó szövetsége jegyzi. A vállalatot egy 2001-es kormányhatározat hívta életre, működését pedig december 31-ével befejezi.
A tíz stadion és a parkolóhelyek kialakításának előzetes szerződött költsége 426 millió euró volt, a tényleges számla azonban végül közel 651 millió euróra (mintegy 160 milliárd forint) rúgott. Ebből csaknem 30 milliót uniós alapok biztosítottak, a portugál központi költségvetést pedig hozzávetőlegesen 75 milliós kiadás terhelte. A pénz oroszlánrészét az önkormányzatok és a klubok állták: előbbiek 241 millió euróval, a sportegyesületek pedig 304 millió euróval szálltak be. A finanszírozásban részt vevő klubok és városok ugyanakkor kamattámogatást kaptak a felvett hiteleikhez.
Az esemény lebonyolításával egy másik korlátolt felelősségű társaság, az Euro 2004 S.A. foglalkozik: ebben 54 százalék erejéig a sportág európai szövetsége, az UEFA a tulajdonos, 41 százalék a nemzeti szövetségé, míg a portugál állam 5 százaléknyi részesedéssel bír. Az Euro 2004 sajtóosztálya a jegyeladások és a szponzorációk bevételéről csak a torna lebonyolítása után nyilatkozik, ám az UEFA szerint a focigála teljes bevétele 1,25 milliárd svájci frank (azaz 817 millió euró) lesz. Ennek javát a televíziós jogok értékesítése teszi ki.
A bevételekből fizetik ki a csapatoknak járó pénzt, illetve az Eb – a becslések szerint 350 millió svájci frankra rúgó – szervezési költségeit. (Azok a csapatok, amelyek bejutottak a kontinensviadalra, csak ezért 7,5 millió svájci frankot kapnak, a torna győztese pedig 27,5 millió frankot vihet haza.) A maradékot az UEFA működésének finanszírozására használják fel, de ebből támogatják a nem „piacképes” tornákat is, például az ifjúsági és női bajnokságokat.
|
Érdekes, hogy az Eb más résztvevői mintha derűlátóbbak lennének a házigazdáknál. Az angolok például a Centre for Economic and Business Research tanulmánya szerint szépen profitálhatnak az elkövetkező napok eseményeiből: a vásárlásokat több mint egymilliárd fonttal növelheti az eseménysorozat. Az előrejelzések szerint például 116 millió fontot költenek a drukkerek meccsenként a sörözőkben, s növekszik a tévékészülék- és az újságvásárlás is.
A fellendülés ugyanakkor megnehezítheti a Bank of England feladatát, állítja több szakértő, mivel nem lesz könnyű felmérni a mostani – éppen a fogyasztói kiadásokat hűteni kívánó –kamatemelés valós hatását. Viszont a 2002-es világbajnoksággal szemben, amely inkább ártott a brit gazdaságnak, most kedvező, hogy az angol csapat a mérkőzéseinek túlnyomó részét – helyi idő szerint is – este játssza. Két éve ugyanis a meccsek munkaidőben zajlottak, így rengeteg munkaóra kiesett.
„Magyarországon, amely nem lesz ott az Eb-n, a mérsékeltebb érdeklődés miatt kevéssé lesz kimutatható gazdasági hatás” – véli Tóth Máté, az ICEG kutatója. Szerinte keresleti oldalon elsősorban a szeszes italokból fogy majd több, ám nem megjósolható, hogy ez inkább a hazai gyártóknak vagy az importált sörök termelőinek kedvez. „Pozitív hatással lesz a sörpiacra az Európa-bajnokság, de ennek mértékét egyelőre még megbecsülni sem lehet” – válaszolta lapunk kérdésére László Attila, a Magyar Sörgyártók Szövetségének elnöke is. Az egyes gyártók ugyanis egymástól független promóciós akciókkal (sörsátorral vagy éppen kispályás labdarúgó-bajnoksággal) készülnek az eseményre.
|
Más lett volna persze a helyzet, ha az Eb-t Magyarországnak sikerült volna megrendeznie. A beadott közös pályázat szerint hazánk és Ausztria 50-50 százalékos arányban osztozott volna a bevételeken. „Az viszont nem biztos, hogy kiadásaink is így oszlottak volna meg, mert bár kevesebb stadiont kellett volna építeni, az infrastrukturális beruházások nagy részét el kellett volna végezni” – emlékszik vissza az egykori tervekre Huszár István, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) nemzetközi osztályának vezetője.
Mindenesetre „a monarchia kudarca” nem rettentette vissza Magyarországot attól, hogy a 2008-as Európa-bajnokság megrendezésére is jelentkezzen, immár egyedül. Ekkor cég is alakult, amelynek tulajdonosa az MLSZ, egyik ügyvezetője pedig Huszár István volt. A cég költségvetése 280 millió forint volt – a legalacsonyabb a pályázó országok között. A rendezéstől végül a legutolsó pillanatban estünk el, s az UEFA már csak a győztes országgal folytatott tárgyalásokat.
A teljes cikket a Figyelő 24. számában olvashatja el.
